legnagyobb felbontás / képernyőre méretezés

A Cepheus és a Cassiopeia határvidékén

Amennyiben a kép nem nyílna meg ide kattintva megtekinthető.

A Cederblad 214 egy hatalmas kiterjedésű emissziós ködösség a Cepheus csillagképben, pontosabban a Cepheus és a Cassiopeia határvidékén. Maga a ködösség rendkívül nehezen észlelhető vizuálisan. Fotografikus úton könnyebb megörökíteni, de igazán csak a speciális keskenysávú szűrőkkel lehet a mély részleteit bemutatni. Az objektum egy 3000 fényév távolságban fekvő óriás molekulafelhő peremén található. Ez a csoportosulás magában foglalja a Sharpless 2-171 katalógusszámú területet és a Berkeley 59 nyílthalmazt is, aminek a csillagjai mindössze néhány millió éve keletkeztek. Ezen kívül érdemes még megemlíteni, hogy itt található a világegyetem eddig felfedezett egyik legforróbb csillaga, a BD+66 1673. A felszíni hőmérséklete a számítások alapján eléri a 45000 Kelvint, a fényessége pedig több, mint százezerszerese a napunkénak! Ez a csillag felel a ködösség leglátványosabb (a Teremtés Oszlopaihoz hasonló) formációinak látványáért. Ezek az alakzatok egyben születendő csillagok bölcsői is ám a csillagközi szél és sugárzás hamar erodálja őket.

A fénykép a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítvány Csillagászati és Környezetvédelmi Oktatóközpontjának támogatásával készült el. Köszönet a távcső, a tartozék műszerek rendelkezésre bocsátásáért!

A készítés körülményei

A felvétel 2016 szeptemberében készült, a piliscsévi kertemből. A színi információkat pedig a 2015-ös kéből nyertem ki. A nyugodtság napokon át egészen kiváló volt. Ennek köszönhetően a fotón sok apró részlet feldfedezhető, amiket a levegő hullámzása most nem mosott el.

A kép előhívásáról

A H-alfa, OIII és SII szűrőkkel külön-külön örökítettem meg a hidrogén, az oxigén és a kén ionizációs sugárzását. A szűrők egy monokróm CCD kamera előtt helyezkedtek el, így a három szűrővel három külön mono sorozat készül. Az így létrejött három összegzett kép végül színes képpé állíthatót össze. Az SII sorozat a vörös, a H-alfa a zöld, majd az OIII sorozat a kék csatornára került. A kép részleteiért pedig a H-alfa csatorna felel, de a csillagkeletkezési régiók részleteihez az SII szűrőből nyert adat is hozzá tett. Ha az olvasónak ismerősnek tűnik a színvilág, ne lepődjön meg. A NASA által az űrbe küldött, rendkívül népszerű Hubble Space Telescope szakemberei nagyon nagy százalékban ezzel a megoldással készítik el és publikálják a képeiket. Maga a megoldás is innen kapta a nevét: HST színpalettás feldolgozás. A keskenysávú fényképezésnek köszönhetően a fényszennyezés hatása nem volt érzékelhető már a nyers kockákon sem.

A felvétel adatai

  • Objektumok
  • Cederblad 214
  • LBN589
  • NGC 7822
  • Dátum
  • 2016.09.
  • Helyszín
  • Piliscsév
  • Expozíciós idő
  • 22 óra
  • 89 x 360 Ha (RASA)
  • 27 x 1200 OIII (Esprit)
  • 13 x 1200 SII (Esprit)
  • 01 x 300 R (Esprit)
  • 01 x 300 G (Esprit)
  • 01 x 300 B (Esprit)

A felszerelés

  • Távcső
  • Celestron RASA 11″
  • SkyWatcher Esprit 100/550
  • Mechanika
  • SkyWatcher NEQ-6 PRO
  • Kamera
  • QHY 9
  • QHY IC8300
  • Szűrők
  • Baader Highspeed Ha 2″
  • Baader OIII 8.5nm 36mm
  • Baader SII 8nm 36mm
  • QHY R filter 36mm
  • QHY G filter 36mm
  • QHY B filter 36mm
  • Vezetés
  • QHY5L-II