„Laudamus veteres, sed nostris utimus annis.”  – Ovidius

Ezt az aloldalt édesapámnak köszönhetem: az egyébként is rendkívül gazdag saját dokumentumanyagra támaszkodva hosszú éveken át dolgozott a család eredettörténetén, az egészen elképesztően múltba nyúló családfákon, a szerteágazó archívumok rendszerezésén. Így ez az aloldal értelemszerűen elsősorban nekünk kedves és érdekes. De aki szereti a történelmet, a régmúltba nyúló családfákat és a régi fotókat, azoknak talán így érdekes lehet elmerülni ezekben az adatokban. A családfák menü alatt csak egy kivonatát osztom meg a munkájának: a teljes mű sokezer nevet tartalmaz, ami értelemszerűen ide feltölthetetlen. De néhány érdekes töredéket (Árpád-házig, Hunyadi-házig, 2000 évet visszautazva az időszámításunkig, stb…) feltöltöttem. Geneológiai forrásmunkák: a család saját hitelesített iratai és emlékbázisa, illetve a neves Móricz, Nagy, Kempelen, Szluha, Gudénusz, Vajay féle anyagok, illetve a MyHeritage és Geni adatbázisok.

A nemesi címről

Az érendrédi, dengeleghi és csokalyi Fényesekről a XVII. század első felétől kezdve vannak igazolható adatok. Ekkor a szatmár megyei Dengelegen éltek, majd innen származtak el Érendrédre, Csokalyba, Csatárra, Kállóra…

Az első ismert Fényes-armalis 1631-ből származik. Ez év február 3-án II. Ferdinánd királytól „Fenies” János (neje Anna, fiúk István és fivérei Mihály és Péter ) nemes levelet nyertek.

A második Fényes-armalist I. Rákóczi György fejedelem adományozta a családnak , dengeleghi előnévvel,  1633. június 5-én  Gyulafehérváron kelt nemeslevelében, mely máig a család tulajdonában van.

A harmadik Fényes-armalist a család 1635-ben II. Ferdinánd királytól kapta, mely a csokalyi előnév haszálatára jogosított.

A három adományozási dátumhoz tartozó családi címerek

 

A 1633-as, I. Rákóczi Györgytől kapott nemeslevél, mely máig a család tulajdonában van.

A Fényes név eredetéről

A Fényes családnév ősi magyar személynévből vagy helységnévből alakulhatott. 1253-ban „Fenies” írásmóddal Pozsony megyei várjobbágy (nemes) neveként fordul elő okleveleimben először.

Helyiségnévként „Fenies” falut említenek 1468-ban Zala megyében. „Fény”-t (Fen, Fentelek, Feen,Feény) a XIV. századtól Szatmár megyében. Van „Fenes” falu Arad megyében, Krassó-Szörényben , „Fény” község, Fényes-Litke Szabolcsban és Fényes-puszta Békéscsaba mellett.

A Fényes név elterjedéséről

A Fényes név nem ritka. Az országban többfelé éltek és élnek családok, kik egymással nem állnak atyafiságban. A XVII. századtól kezdve pl. Técsőn és Cegléden is városi polgárcsaládokat találunk a név alatt. Egy 1935. évi belügyminiszteri rendelet a nevet védetté nyilvánította. De az intézkedés elkésett, mert csupán az 1800-as évek második felében a zsidó származású családok egyenjogúsítását követően 17 család változtatta nevét Fényesre. Köztük a neves festőművész Fényes Adolf családja is.

Családfa - a közvetlen felmenők

Családfa - a teljes Fényes ág

Családfa - az anyai (Pongrácz) ág

Családfa - az Árpád-házig visszavezetett ág (Zrínyi és Madách érintésével)

Családfa - a Hunyadi-házig visszavezetett ág

Családfa - Bornemissza Gergelyig visszavezetett ág

Családfa - II. Ottó, Német-római császárig visszavezetett ág

Családfa - 2000 év - Kr. előttig visszavezetett ág

Fényes Elek (1807 - 1876) - statisztikus, író

Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője.

A Magyar Tudományos Akadémia első tagja volt 1837-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. Nagyváradon bölcsészeti tanulmányokat, Pozsonyban jogot végzett. 1836-ban Pesten telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg.

Az 1848. március 15-én tagja lett a Közcsendi Bizottmánynak, a forradalom győzelme után csatlakozott a Madarász László vezette, radikális Egyenlőségi Társulathoz. A Batthyány-kormány megalakulása után Szemere Bertalan belügyminiszter minisztériumi osztálytanácsossá nevezte ki és megbízta az Országos Statisztikai Hivatal megszervezésével, illetve vezetésével. A hivatal 1848 májusában jött létre és a szabadságharc végéig működött. 1848 májusától 1849 júniusáig a Radical Kör alelnöke volt, 1849-ben a pesti vésztörvényszék elnökévé nevezték ki. A világosi fegyverletétel után egy ideig – Csokalyon és Gödöllőn – bujdosott, majd 1849 októberében önként jelentkezett a császári hatóságoknál. A pesti haditörvényszék néhány hónapos börtönbüntetésre ítélte.

A magyar honismereti és statisztikai tudomány egyik megalapítójának tekintik. Műveinek többsége ma is forrásértékű. Első nagy műve első kötetének megjelenése után, 1837. szeptember 7-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. E művel 1839-ben elnyerte az MTA nagyjutalmát. 1858-ban beválasztották a rendes tagok sorába, 1867-ben azonban megfosztották akadémiai tagságától, mivel az ellenzéki Pesti Hírnökbe írt cikkeivel kedvezőtlen hírbe hozta magát.

Főbb művei

  • Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, I–VI. (Pest, 1836–1840)
  • Magyarország statistikája, I–III. (Pest, 1842–1843)
  • Statistik des Königreichs Ungarn, I–II. (Pest, 1843–1844)
  • Magyarország leirása, I–II. (Pest, 1847)
  • A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben. I. Komárom vármegye. (Pest, 1848; reprint: Tatabánya, 1992)
  • Magyarország geographiai szótára, I–IV. (Pest, 1851; reprint: Budapest, 1984)
  • Ungarn im Vormärz. Nach Grundkräften. Verfassung, Verwaltung und Kultur dargestellt. Aus dem Ungarischen (Leipzig, 1851)
  • Az orosz-török háború (Második kiadás, 1854)
  • A török birodalom leirása, történeti, statistikai és geographiai tekintetben (Pest, 1854)
  • Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása (Pest, 1857)
  • Magyarország 1859-ben statistikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból, I/1–8. füzet (Pest, 1859–1860)
  • Magyarország ismertetése statistikai, földirati s történelmi szempontból, I. Dunántúli kerület (Pest, 1865–1866)
  • A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint (Pest, 1867)

Fényes Lóránd (1880 - 1934) - nótaszerző

A Bihar megyei Nadántelken született. Apja katonai pályára szánta, 1894-ben felvették a Ludovika Akadémiára, ahol 1898-ban végzett, majd Zilahon szolgált hadnagyi rangban. Egy év múlva lemondott tiszti rangjáról és földmérő mérnöki diplomát szerzett. Nagyváradon élt. Az világháborúban az I. Huszár ezredben az orosz fronton szolgált.

A trianoni dekrétum után a román állam letartóztatta, Szamosújvárrá majd a kolozsvári fellegvárba vitték, ahonnan hét hónap után sikerült megszöknie és Magyarországra menekülnie. Családja teljesen elszegényedve Nagyváradon maradt, ahonnan évek múlva a politikai bűnösökre adott amnesztia után tudtak Magyarországra költözni. Itt a semmiből kellett újra egzisztenciát teremtenie, mérnökként. 1934-ben a háborúban szerzett betegségében hunyt el.

Bohém ember volt, saját kedvtelésére versírással, nótaszerzéssel foglalkozott. Még Zilahon megismerkedett Balázs Árpáddal, aki több versét megzenésítette, pl „Gyere velem akáclombos falumba, Két babonás szép szemednek. Nagyváradon Ady törzsasztalának tagja volt.

Fényes Szabolcs (1912 - 1986) - zeneszerző

Erkel Ferenc-díjas (1964) magyar zeneszerző, érdemes művész (1972) és kiváló művész (1980). Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.

1912. április 30-án született, Nagyváradon. Már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon.

Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte. Az első színházi sikert a „Maya” bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949–1957 között. Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba.

Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbánhegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. Két évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül. Fényes Szabolcs nem bízta a véletlenre, a könnyen felejtő utókorra az örökké valóságot… Örök emlékét művei – 45 színpadi alkotás, 131 film, több mint 700 dal – szavatolják.

Slágerei a teljesség igénye nélkül

  • Balalajka sír az éjben
  • Tíz óra múlt
  • Egy kis Duna-parti bárban
  • Bevallom, rég tetszik maga nékem
  • Mindig az a perc
  • Jaj, a Sári
  • Van Budán egy kis kocsma
  • Az én rózsám vasutas
  • Nem nősülök soha
  • Budapest, Budapest te csodás
  • Oda vagyok magáért
  • Van-e szerelmesebb vallomás
  • Áprilisi tréfa volt
  • 2*2 néha öt
  • Rejtély
  • Melletted nincsenek hétköznapok
  • Összecsendül két pohár
  • Egy esős vasárnap délután
  • Nemcsak a húszéveseké a világ
  • Mindenkinek van egy álma
  • Papíron túl vagyok az ötvenen
  • Szeretni bolondulásig
  • Küldök Néked egy nápolyi dalt
  • Szívem ezt a dalt
  • Álmaimban valahol
  • Csak egy kis emlék
  • Fogj egy sétapálcát
  • Csak félig lenne meg
  • Hallo, Cherie
  • Táskarádió
  • Te szeress legalább
  • Félteni kell
  • Fehér sziklák
  • Csakhogy eljöttél szerelem

Operettek, zenés játékok

  • Maya (jazzoperett), 1931
  • Hárem, 1931
  • Manolita, 1932
  • Csipetke, 1933
  • Mimi, 1935
  • Sok hűhó Emmiért, 1936
  • Pusztai szerenád, 1939
  • Az ördög nem alszik, 1940
  • A királynő csókja, 1943
  • Vén diófa, 1947
  • Rigó Jancsi (operett), 1947
  • Két szerelem
  • Szombat délután, 1954
  • Szerencsés flótás, 1955
  • Csintalan csillagok (operett)
  • Duna parti randevú, 1957
  • Majd a papa, 1958
  • Légy szíves Jeromos, 1962
  • A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, 1976[7]
  • A csók, 1968
  • Florentin kalap, 1979
  • Bulvár, 1980
  • Lulu
  • A kinevezés
  • Szerdán tavasz lesz (musical), 1983
  • Kikapós patikárius[8]
  • Szerencsés flótás
  • Hamupipőke
  • Sakk-matt (1977) (Zenés TV Színház)
  • Osztrigás Mici (1983) (Zenés tévé-színház)

Fényes András (1954 - ) - filmproducer

Az 1974-ben került a Magyar Televízióhoz, ahol először külsős kellékesként, asszisztensként, majd felvételvezetőként dolgozott. 1976-ban alkalmazták az MTV Közművelődési Főszerkesztőségén felvételvezetőként. 1980-ban kinevezték gyártásvezetőnek, 1990-ben főgyártásvezetőnek. 1997-ben, már a főszerkesztőség gazdasági főszerkesztő-helyetteseként köszönt el a Magyar Televíziótól és Török Gáborral megalakították a Master Pro Kft.-t, melynek fele részben tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. A Magyar Televízióban számos ismeretterjesztő, oktató, dokumentum, illetve magazinműsor (Kalendárium, Filmszem, Napraforgó) gyártásvezetője volt. Főgyártásvezetőként részt vett több nagyszabású nemzeti ünnepekhez kötődő élő közvetítés (Szt. István nap, Március 15., Október 23., stb.) lebonyolításában. A Magyar Filmakadémia tagja.

Díjai és elismerései

  • 25. Magyar Filmszemle – Legjobb Dokumentum Műhely
  • Kamera Hungária – Televíziós Műsorok Fesztiválja – „Esély – mesék” – a Tényfeltáró és háttér dokumentumfilm kategória első díja
  • Dialektus Antropológiai és Néprajzi Fesztivál különdíja
  • A „Szerencse fel” című film részt vett a 35. Magyar Filmszemle dokumentum kategória versenyprogramjában, valamint döntőbe jutott a Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztiválon
  • 36. Magyar Filmszemle – Ha lenne egy üvegház – a Duna TV különdíja
  • 36. Magyar Filmszemle – Utazások egy szerzetessel – az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium különdíja
  • 2. Magyar Filmdíj – Magyar korridor – Varsó
  • Kamera korrektúra különdíj

Az oldalra feltöltött családfák András több éves kutatómunkájának eredményei.

Fényes Lóránd (1978 - ) - amatőrcsillagász, bölcsész

Ezen oldal szerkesztője és gazdája. Végzettséget tekintve vallástudományszakos bölcsész, kreatív alkotói munkát tekintve nemzetközileg díjazott asztrofotós, kenyérkereső munkát tekintve kereskedelemben dolgozó szakember. A bővebb bemutatkozás ide kattintva, az eddig elnyert díjak és elismerések ide kattintva, a valláshoz és a zenéhez kapcsolódó publikációk pedig ide kattintva érhetőek el.

id. csokalyi Fényes Lóránd (1880-1934) saját képei a Magyar Királyi 1. Honvéd Huszárezredből (váltogatható képek)

ifj. csokalyi Fényes Lóránd (1914-1968) saját képei a második világháborúból (váltogatható képek)

Élet az izsépi kastélyban (váltogatható képek)

Életetképek a családi albumokból (váltogatható képek)

Vegyes portrék (váltogatható képek)