Tinikorom óta nézem távcsövel az eget – kisebb, vagy nagyobb megszakításokkal. Komoly asztrofotográfiát 2010 óta végzek, ám ez 2020-ig teljesen a mélyűr fotózásra korlátozódott. Ez a terület fogott meg, a távoli galaxisok, csillagködök, csillaghalmazok világa az, amiben egészen mélyen képes voltam elmerülni. Azóta viszont fotografikus értelemben örömmel fedezem fel a “karnyújtásnyira” található naprendszerünk objektumait is.

2024.01.17 - Herkules és Atlas szélesvászon

Készítés ideje: 2024.02.18, 20:30 400/1821 ANT, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Explore Scientific Extender 2x, Astronomik ProPlanet IR Pro 807 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

2024.01.17 - A Stoflertől a Herschelig

Készítés ideje: 2024.02.17, 21:15 400/1821 ANT, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Explore Scientific Extender 2x, Astronomik ProPlanet IR Pro 807 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

2024.01.26 - Telihold

Készítés ideje: 2024.01.26, 22:30 400/1821 ANT, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Televue Paracorr Type-II, Astronomik ProPlanet IR Pro 807 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

2024.01.20 - Moretus, Longomontanus, Wilhelm

Készítés ideje: 2024.01.20, 20:30 400/1821 ANT, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Televue Paracorr Type-II, Explore Scientific Extender 2x, Astronomik ProPlanet IR Pro 807 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Krátervidék. Közepes nyugodtságnál, ezért IR fényben.

2023.12.30 - A Rheita-völgy

Készítés ideje: 2023.12.30, 00:10 400/1821 ANT, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Astronomik ProPlanet IR Pro 742 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Kezdünk összeszokni a nagy távcsővel… a 4200 mm fókuszú képen sok apró részlet is felfedezhető. A képen az 509 km méretű Rheita-völgyet látjuk. Szerintem nagyon látványosak a völgyet elérő súrlófényben a környező kráterek központi hegycsúcsai, amiket úgy fest meg a napfény, hogy maga a kráter medence már nagyrészt árnyékban rejtőzik. Bal oldalt a Stevinus, jobb oldalt a Biela-kráter mutatja így magát. Középen pedig a Rheita-völgy névadó kráterének csúcsa fürdik a napban…

2023.12.25 - A Tycho-kráter sugársávjai

Készítés ideje: 2023.12.25, 20:10 400/1821 ANT, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Astronomik ProPlanet IR Pro 742 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Kíváncsi voltam, a frissen elkészült távcső milyen részletességet képes mutatni a Holdból direkt fókuszban, mindenféle nyújtás nélkül. Bár ebben a decemberben kifejezetten nyugtalan az egünk, számomra a várakozáson felüli a kapott eredmény. A fotó infra tartományban készült, hogy a teliholdon a megfelelő kontrasztok láthatóak legyenek. Nagyon szép részletek mutatkoznak már ebben a nyújtás nélküli verzióban is. Mi lesz majd igazán csendes éjszakákon?

A képen a Tycho-kráter látható. Kevés objektum van, ami telihold környékén is érdekes arcát mutatja, általában az árnyékok hiánya inkább hátrányként jelentkezik. Kivételként a a Tycho-kráter tág környezete mindenképp felhozható. A hatalmas kráter teraszos falú peremét 100 km széles gyűrű öleli, amely csak ilyenkor látszik jól. Ennek külső peremén indulnak ki a kráter lenyűgöző sugár irányú sávjai. Ezek – elképesztő belegondolni – meghaladják akár az 1500 km-t is, átfogják a Holdat, van, amelyik a számunkra láthatatlan oldalra is elér. Az Apollo-17 2000 km-re a Tychotól is talált mintát, amit a kráterből kirobbant törmelékként azonosított.

2023.11.09 - A Vénusz és a Hold találkozója

Készítés ideje: 2023.11.09, 11:10 160/1308 GPU APO triplet, iOptron iEQ45-mod, ZWO 533MM Pro, Astronomik ProPlanet IR Pro 742 szűrő. Feldolgozás: PIP, AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Az év egyetlen bolygó fedése látványos eseménynek ígérkezett. Mádai Attila barátom segített ki, hogy napközben a munkahelyemről kiugorva az ő távcsövével, de a saját felszerelésemmel megörökíthessem. Ez külön élmény volt, közben a másik távcsövén szimultán észlelte a fedést, míg én fényképeztem. Az ég nem volt különösebben jó, sok fátolyfelhő zavarta a kép rögzítését, illetve a nyugodtság is hagyott kívánnivalót maga után. De emlék és élmény volt!

A képet szándékosan monoban készítettem el. Láttam egyszer egy nagyszerű NASA fotót a Szaturnuszról (az egyik űrszondáról készítették) ami monoban volt és olyan művészi – elrugaszkodott hatása volt, hogy arra inspirált, csináljak egy hasonló képet. Mármint  esztétikai értelemben hasonlót. Ezért ez a keretes szerkesztés is a saroktól sarok felé futó Holddal, meg a Vénusszal aranymetszésben. Kicsi művészet a tudományban.

2023.10.28 - Részleges holdfogyatkozás

Készítés ideje: 2023.10.28, 22:15 300/1200 Newton, Fornax 150, ZWO 533MM Pro, Astronomik ProPlanet IR Pro 807 szűrő. Feldolgozás: AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

2023 októberének végén részleges holdfogyatkozás volt látható Magyarországról. Gyönyörű tiszta éjszaka volt, ugyanakkor hatalmas volt a pára, dőlt a víz a távcsőről, pár perc alatt elment a kép. Lett volna sokkal-sokkal nagyobb felbontás is, de végül az említett pára miatti eltérések nem engedték az egyenletes mozaikolást. De emléknek így is gyönyörű.

2023.10.07 - Naptáncos

Készítés ideje: 2023.10.22, 11:30 Lunt LS80MT / B1800 R&P + DSII/FSTP, Explore Scientific 3x Extender, Fornax 150, ZWO 533MM Pro. Feldolgozás: AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Két dolgot szerettem volna még a naptávcsővel megörökíteni, amíg várok a nagy távcsőre. Az egyik (a Nap előtt elvonuló kínai űrállomás) a felhők miatt sajnos nem sikerült. Viszont már hetek óta vadászom egy igazán látványos napkitörésre. Ezt sikerült elkapni tegnapelőtt. Pár percig látszott csak ebben a formában. Igazán parádés, lángoszlopnak tűnő fler. Hatalmas, nyilván több földnyi méretű. Valóban, mint egy napon táncoló kecses alak, két keze felemelve, a haja pedig a hátát verdesi.

2023.10.07 - Nap peremvidék

Készítés ideje: 2023.10.13, 12:30 – 12:40. Lunt LS80MT / B1800 R&P, Explore Scientific 3x Extender, Fornax 150, ZWO 533MM Pro. Feldolgozás: AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Nem távolra kilövellő flerek, de széltében igen szép tüzijátékot produkált a nap ezen a szakaszon. 1 perces expozíció, annyira fornyogott a felszín, hogy ennél hosszabban bemozdult volna. Méreteiben persze ezek a napkitörések hatalmasak, nagyobbak, mint a Föld.

2023.10.07 - Nap közeli (3x extender) double stack modullal

Készítés ideje: 2023.10.07, 12:30 – 12:40. Lunt LS80MT / B1800 R&P + DSII/FSPT double stack, Explore Scientific 3x Extender, Fornax 150, ZWO 533MM Pro. Feldolgozás: AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Kipróbáltam a naptávcsövet a rendkívül erős kontraszt növelés biztosító double stack modullal, 3x-ra nyújtott fókusszal – így a Nap közepén látható lenyűgöző forrongást sikerült megörökíteni. A DSII modul csökkenti az áteresztést <0.5 Angstrom értékig. Kifejezetten arra való, hogy a nap felszínét mélyebben lehessen vizsgálni, a kontraszt határozottan megnő, a filamentek és aktív régiók lemásznak a képről.

2023.10.07 - a Nap

Készítés ideje: 2023.10.07, 12:30 – 12:40. Lunt LS80MT / B1800 R&P + DSII/FSPT double stack, Fornax 150, ZWO 533MM Pro. Feldolgozás: AutoStakkert!, Lightroom, Registax, PS.

Elképesztő a Napot fotózni. Soha nem próbáltam, valahogy nem keltette fel a figyelmem, de most már máshogy gondolok a saját csillagunkra. Él, lüktet, nem olyan mozdulatlan, mint az általam fotózott mélyég objektumok. A fantasztikus fekete (valójában mélyvörös) napfoltcsoportok a naphoz képest kifejezetten “hidegek”. A középső tömör rész neve umbra, ezek akár 3000 K körülre is csökkenhetnek – míg a nap áltlagos hőmérséklete 5785 K. A körülöttük levő szálas penumbra már valamivel melegebbek. Itt a mágneses tér erővonalai látóirányunkra merőlegesek, az anyag is így áramlik. Azonban ennél is mélyebbre nézhetünk megfelelő szűrőkkel. A nyüzsgő hátteret a granulák adák. A kromoszférában pedig a látvános szálak, a szpikulák, illetve a hatalmas napkitörések, a flerek töltik ki a teret. Ezek mérete elképesztő, az egyik karácsonyfa alakú mellé odatettem a Föld bolygót is – helyes méretarányban.

2023.09.26 - Búcsú a nagy távcsőtől

Készítés ideje: 2023.09.26, 21:30 – 2023.09.27, 03:00. 206/1620mm lencsés távcső, Fornax 150, ZWO ASI662MC, 3x Explore Scientific Focal Extender, ZWO ADC, Astronomik L3 IR/UV-Block. Feldolgozás: AutoStakkert!, RegiStax, WinJUPOS, PS.

A Szaturnusz készült előbb, nagyon alacsonyan van, nálam alig látszik a csillagdából. Háromnegyed 10-kor fotóztam, nem volt jó a légkör, ezért túl nagy energiát nem tettem bele. A Jupitert viszont kivártam, éjjel kettőig, akkor kezdett nagyon nyugodt légköröm lenni (azaz nem kente el a részleteket a levegő mozgása). Így a Jupiter elég részletes lett. Ezzel a bolygópárossal elköszönök a mostani távcsőtől, nagyszerű egy év volt, nagyon élveztem. Köszönet a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítványnak, hogy használhattam ennyi időn át.

2023.03.03 - növekvő tányér

69 % megvilágítottság, távolság 401 780 km. Készítés ideje: 2023.03.01, 206/1620 lencsés távcső, Fornax 150, ZWO ASI533MM Pro, ZWO L szűrő.

Kíváncsi voltam, hogy az alapvetően mélyég fotók készítésére vásárolt kamera hogy szerepel Hold fotózáson. Hát meglepően jól, ami végülis érthető, jók a paraméterei. A kép direkt fókuszban készült, mindenféle szűrőzés és nyújtás nélkül. 1:1 méretben (igen nagy felbontásban) érdemes megnézni, nagyítva. Kicsit elforgattam a látómezőt az élvezhetőség miatt.

2023.01.01 - Hold közeli

Készítés ideje: 2023.01.01. 206/1620mm lencsés távcső, Fornax 150, Explore Scientific 4K Astrocamera, 2x Explore Scientific Focal Extender, Astronomik L2 IR/UV-Block. Feldolgozás: PIPP, AutoStakkert!, RegiStax, PS.

Tegnap valamivel jobb volt a légkör nyugodtsága, ezért készítettem nagy nagyításban egy képet. Kicsit olyan hatása van, mintha holdkomppal repülnénk a felszín felett, igaz? A képen a Clavius és a Moretus kráterek az előtérben, a háttérben pedig a napfényben fürdő hegycsúcsok.

2022.12.31 - Szilveszteri észlelés: az Apollo 15 bázisa és a Lunar Pilot története

Készítés ideje: 2022.12.31. 206/1620mm lencsés távcső, Fornax 150, Explore Scientific 4K Astrocamera, 2x Explore Scientific Focal Extender, ZWO ADC, Astronomik L2 IR/UV-Block. Feldolgozás: PIPP, AutoStakkert!, RegiStax, PS.

A Magyar Csillagászati Egyesület évekkel ezelőtt meghonosított egy remek kezdeményezést: minden Szilveszter éjjel bátorít minket, hogy észleljük át magunkat auz Újévbe. Részt szoktam ezeken venni. Mivel sajnos nem volt túl jó ég (közepes nyugodtság és felhők is), idén inkább egy különleges témát választottam, aminek még személyes vonatkozása is van számomra. A képen a Hold egy részlete látható, Az Appeninek (már a holdbéli hegység természetesen) lábánál fekvő Apollo 15 bázis helyét örökítettem meg. Ehhez egy nagyon kedves történet is társul: a legendás Bulova Lunar Pilot óra sztorija. A NASA az Omega Speedmastert használja hivatalos küldetés óraként, ezzel ismertté téve ezt a modellt. Ugyanakkor az Apollo 15 misszióval a Bulova is megtette azt a “kis lépést”, ami az örökkévalóságba emelte a Lunar Pilotot.

A történet a következő: David Randolph Scott, a   15-ös küldetés parancsnoka a harmadik holdraszállás előtt észlelte, hogy a küldetéshez kapott Omega órája meghibásodott. Mivel az útra elvitte a saját karóráját (történetesen a Bulovát), felcsatolta magára és így a Bulova lett az Omega mellett az egyetlen óra, ami hivatalosan is járt a Holdon. Ez a konkrét példány 1.6 millió dollár (!) értékben kelt el egy 2015-ös árverésen. A Bulova ezt követően kiadta a Lunar Pilot 5000 db-ra limitált 50 éves évfordulós kiadását, egyedi színben, titán házban, díszdobozban, a hátlapra gravírozva a misszió adatait.

(Ezt a történetet annyira megszerettem, hogy magam is utána mentem a ennek a különlegesen érdekes történettel bíró modellnek. Kereskedőnél értelemszerűen már nem kapható. A sima acél alapmodellt ma is forgalmazzák, de az nem volt nálam érdekes alternatíva. Végül sikerült egy gyűjtőtől megvásárolni a 1653-as számú, nem viselt, gyári csomagolású példányt.)

2022.10.19 - Az Io átvonulása a Jupiter előtt

Készítés ideje: 2022.10.19, 00:27 – 00:30. 206/1620mm lencsés távcső, Fornax 150, Explore Scientific 4K Astrocamera, 3x Explore Scientific Focal Extender, ZWO ADC, Astronomik L2 IR/UV-Block. Feldolgozás: AutoStakkert!, RegiStax, WinJUPOS, PS.

A közel ötméteres fókuszú csillagászati távcső végén kifejezetten a bolygók és a Hold megörökítésére készített csillagászati kamera öt percen át videófolyamként 15 ezer felvételt készített a bolygóról, amiből a legjobb 1500 képkockát felhasználva készült el ez a rendkívül részletes fénykép. A Jupiter megörökítésénél csak az izgalmasabb, amikor egy holdja – elhaladva előtte – árnyékot vet a bolygóra. Ezen a fotón éppen ez történik. Az egyik Galilei-hold, jelen esetben az Io árnyéka vetül a bolygó felhőzetére. Tulajdonképpen napfogyatkozás jelensége következett be a Jupiteren. A képet speciális szoftverrel kellett feldolgozni, mert ennyi idő alatt az Io is mozgott, és a bolygó elfordulása is érzékelhető volt. Ezeket a mozgásokat a szoftver kompenzálta.

Az idei év a Jupiter éve: 60 éve nem észlelhettük ennyire fényesnek, mint 2022 őszén. Ennek az oka a bolygó oppozíciója: az a helyzete, mikor a keringési szakaszában a Földről nézve pontosan a Nappal ellentétes oldalon van, a Földünk pedig pont a Nap és a Jupiter között helyezkedik el. Ilyenkor található a legközelebb hozzánk: ebben az esetben ragyog a legfényesebben és mutatja legnagyobbnak magát a csillagászati távcsövekben. Ilyen szembenállás 13 havonta következik be. Azonban a nyújtott ellipszis pályája miatt még ebben az évente tapasztalható közelségben is van egy ingadozás. Idén egyszerre volt a bolygó oppozícióban és ellipszis pályáján legközelebb a Naphoz, így értelemszerűen hozzánk is. 2022 szeptemberében ez 591 297 millió kilométert jelentett, és a kép októberi készítésekor sem haladta meg sokkal a 600 000 millió kilométert. Persze ez hatalmas távolság, de ha figyelembe vesszük, hogy a jövő tavasszal már több, mint 890 000 millió kilométerre jár, akkor belátható, hogy ez valóban szuperközelség.

Naprendszerünk legnagyobb bolygójának tömege több, mint két és félszerese az összes többi bolygó tömegének. A hatalmas méretét másképp is megbecsülhetjük: a képen látható Nagy Vörös Folt (egy több, mint 300 éve tomboló hatalmas anticiklon) átmérője nagyobb, mint az egész Földünké. A bolygónak 79 holdja ismert, ebből a köztudatban a Galielo Galilei által felfedezett négyest már egy egyszerű binokulárral is észlelhetjük ragyogó ékszercsoportként a bolygó körül. Ennek a négyesnek a tagja az Io, ami a képen markáns árnyékot vet a Jupiter felszínére. A mérete a mi Holdunkéhoz hasonló, ám annál sokkal aktívabb égitest. A Jupiter gravitációs hatása a belsejét folyamatos mozgásban tartja: ennek köszönhetően vulkanikus értelemben kiemelten aktív.

2022.10.16 - Szaturnusz a holdjaival

Készítés ideje: 2022.10.16, 20:10 – 20:20. 206/1620mm lencsés távcső, Fornax 150, Explore Scientific 4K Astrocamera, 2x Explore Scientific Focal Extender, ZWO ADC, Astronomik L2 IR/UV-Block. Feldolgozás: AutoStakkert!, RegiStax, WinJUPOS, PS.

A két Jupiter kép után megpróbálkoztam a Szaturnusz megörökítésével is. Első nekifutásra – ahogy a Jupiternél – nagyobb nyújtás nélkül, csak tapasztalva a bolygó jellegzetességeit, hisz még soha nem próbáltam képet készíteni róla ezelőtt. Így látszanak a holjdai is, amiket megjelöltem. Sokkal nehezebb fotózni, mint a Jupitert, mert alacsonyabban van és nagyon remeg ott a levegő. A látszó mérete a távolsága miatt, meg eleve is kisebb. Az ADC-re nagyon szükség volt. Nagyon érdekes számomra, mennyire színes a felszíne, hány árnyalatban játszik. Megnéztem D. Peach kiváló képeit, ott ugyanezeket a színeket látom, így megnyugodtam, hogy nem csak a szemem káprázik az előhívás alatt. Az eredeti kép még kisebb, ezen egy pici méretnövelést alkalmaztam, ami persze a részleteket picit rombolta. Ezért a következő estéken el fog készülni az optikailag nyújtott közeli kép is – amennyiben lesz megfelelő ég.

2022.10.08 - Jupiter a holdjaival

Készítés ideje: 2022.10.08, 00:11 – 00:33. 206/1620mm lencsés távcső, Fornax 150, 2x Explore Scientific Focal Extender, Explore Scientific 4K Astrocamera, Astronomik IR-cut. Feldolgozás: AutoStakkert!, RegiStax, WinJUPOS, PS.

Bármilyen különös is, hiába végzem magas szinten az asztrofotográfiát immáron 12 éve, soha egyetlenegyszer nem fotóztam le egy bolygót sem. Annyire lekötött a mélyég fotózás, hogy nem álltam neki ehhez megfelelő felszerelést összerakni. Ugyanakkor pár hete egy egészen nagyszerű lehetőség mentén (nagyon komoly műszer érkezett hosszabb időre a csillagdába) váltottam és elkészítettem életem első bolygó fotóját. A hatalmas távcső nagyon komoly képet ad, hamarosan készítek hosszabb fókuszon (3x, vagy 5x extenderrel) még közelebbi képeket.

2020.05.01 - növekvő tányér

61% megvilágítottság, távolság 380 688 km. Készítés ideje: 2020.05.01, 21:02 – 21:30. 300/1200 Newton, TeleVue Paracorr Type-II kómakorrektor, Explore Scientific 7.1 kamera, IDAS LPS-D1 szűrő.

A Holdról

A Hold az egyetlen természetes mellékbolygónk, egyúttal a legközelebbi szomszédunk az űrben. Évezredek óta csodálat tárgya, minden kultúra meséiben, legendáiban szerepel. Sokáig sokféle elképzelés keringett, mit találhatunk a felszínén, erre a XX. század űrversenye, a Holdra lépő asztronauták beszámolója tett pontot.

Igen fontos égitest, gravitációja stabilizáló hatással van a Földre. Így a bolygónk tengelye nem imbolyog szabálytalanul, ami kedvezően hat az éghajlatra, áttételesen pedig a földi élet nyugalmára. A tőlünk való távolsága 384 400 km (több, mint 1 fénymásodperc), évi 4cm-el távolodik tőlünk. Átmérője 3 476 km.

Valahányszor a Holdra nézünk, ugyanazokat az alakzatokat látjuk a felszínén. Ami azt jelenti, hogy a Hold mindig ugyanazt az arcát fordítja felénk. Ez nem véletlen, a Hold keringése a Föld gravitációjának (pontosabban az árapályerőknek) hatására kötötté vált, ami azt jelenti, hogy pontosan ugyanannyi idő alatt fordul meg a tengelye kölül, amennyi idő alatt megkerüli a Földet. A holdfázisok a Hold Föld körüli keringésének eredményei. A fázist a Hold, a Föld és a Nap helyzete határozza meg. Bár a Hold 27,32 nap (egy sziderikus hónap) alatt kerüli meg a Földet, a teljes ciklus valamivel hosszabb, mint 29 nap: mivel a Föld is halad a saját pályáján, a Hold megvilágítottsága nem pontosan felel meg a fázisciklus elején tapasztalhatóval. A Holdnak kissé tovább kell haladnia, hogy “utolérje” a fázisciklust.

A Hold földről látható félgömbje jellegzetes. Legfeltűnőbbek a sötét foltok: az úgynevezett mare alakzatok. Latin szó, tengert jelent, hisz korábban annak vélték őket. Gyönyörű nevekkel rendelkeznek: Mare Nubium (Felhők Tengere), Oceanum Procellarum (Viharok Óceánja), Mare Tranquillitatis (Nyugalom Tengere), stb… Mára már tudjuk, ezek valójában óriási kiterjedésű, láva töltötte medencék. Ezen kívül még a rima néven ismert barázdák, hatalmas kráterek és hegységek is felsimerhetőek a felszínén. A kráterek nagyon látványos része: akkor keletkeznek, mikor egy aszterioda, vagy üstökös a bolygó felszínébe csapódik. A becsapódástól keletkező rezgéshullámok a becsapódási zónától kifelé terjednek, összehúzzák, megolvasztják a felszíni réteg alatti kőzetet, széles mélyedést formálva. Ez az anyag kidobódik, réteges lerakódásokat, néha másodlagos krátereket hoz létre. A nagyobb kráterek fala megsüppedl teraszos elrendezésűvé válik. A becsapódási terület alatt a talaj gyakran “visszapattan”, központi csúcs jön létre. A legfiatalabb kráterekből hosszan elnyúló, fehér sugarak indulnak ki. A sugarakat a becsapódáskor kidobódott kőzet alkotja, különösen teliholdkor fénylenek. A kráterek kora változó, a hatalmas -egyben az egyik legfiatalabb – Tycho-kráter körülbelül 100 millió éves.