PILIS TETŐ
Sajnos hazánkra jellemző, hogy az őszi-téli időszakban rendszeresen köd száll le az egész országra, amiből csak hazánk igen magas csúcsai emelkednek ki. Ezt az időjárási helyzetet a szakirodalom hideg légpárnaként emlegeti, ami a Kárpát-medence egyik téli jellemzője. Kialakulásában döntő szerepe van a medencefekvésnek: a Kárpátok és az Alpok vonulatai között egy nyugodt, anticiklonális helyzetben a mélyebben fekvő területeken könnyen meg tud rekedni a hideg, nyirkos, ködös levegő. Ilyenkor, az országban hideg az idő és összefüggő ködfelhő szürkíti el az eget. Pedig a köd felett ragyogóan tiszta égbolt várna minket! Nagyon frusztráló, hogy akár hetekig tiszta, felhőmentes ég lenne felettünk, csak épp a ködtől nem látjuk. Ráadásul számomra ez kézzelfogható közelségben van. A piliscsévi kertem csupán 190 méteres “magasságban” fekszik, míg a légvonalban tőlem mindössze két és fél kilométerre magasodó Pilis-tető 756 méteren tör az ég felé. Érdemes megnézni a ma naplementekor készült videót, mit jelent ez a gyakorlatban.
Ez volt jellemző a múlt hétre is. Végső elkeseredésemben felvettem a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt-vel. Alapos bemutatkozó levelet és ehhez csatolt kérelmet írtam a helyzettel kapcsolatban. Pár éve már próbálkoztam, de akkor nem kaptam a lezárt területre belépési engedélyt. Azonban idén nagyszerűen, igazán támogatóan állt a terület fenntartója a megkeresésemhez. Jövő héttől egy mobil felszereléssel ezekben a ködös napokban fel tudok menni a tetőre, a korábbi rakétabázisra és egészen kiemelkedő adottságokkal tudok majd mélyűr felvételeket készíteni. Gondoljátok meg: mikor a ködpárna teljesen elfedi az ország fényszennyezését, enyhe túlzással az ipari forradalom előtti sötét éghez hasonló látványban lehet részem. Ezért örömmel fogadtam el a Parkerdő feltételeit, illetve adom oda a képeket promóciós célból. Remélem jövő héten már át tudom venni a kulcsot! 🙂 Addig egy ma reggeli napkelte: