legnagyobb felbontás / képernyőre méretezés

NGC 4565

Amennyiben a kép nem nyílna meg, ide kattintva megtekinthető.

Az NGC 4565 számú galaxist szinte pontosan a fősíkja felől látjuk. Nagyobb távcsövekben és az asztrofotókon a spirálkarokban található por is felfedezhető.

A fénykép a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítvány Csillagászati és Környezetvédelmi Oktatóközpontjának támogatásával készült el. Köszönet a műszerek rendelkezésre bocsátásáért!

Hol találjuk?

A Tű-galaxist az Bereniké Haja csillagképben találhatjuk meg, a csillagkép által kirajzolt háromszög jobb alsó sarkánál, az Y com közelében. A Coma Berenices néhol az ókori katalógusokban is önálló csillagképként szerepel, megalkotójának mégis a 16. században élt Gerhardus Mercator németalföldi térképészt tekintjük. A V alakban szerteágazó Coma-csillaghalmaz (Melotte 111) a királyné fürtjeit jelképezi.

tu_galaxis_elhelyezkedes

Az NGC 4565

A Tű-galaxis az egyik legnevesebb példája a szélről látszódó spirálgalaxisoknak. Teljesen merőlegesen látunk rá, közvetlenül a ragyogó magra. A neve is innen ered, hiszen vizuálisan egy igen keskeny fénysávként jelenik meg az égbolton.

Az galaxis egyébként nagyon hasonlít a Földről látható saját galaxis központunkra, hiszen mi is “oldalról” szemlélhetjük a Tejút-vidéket… Mikor Namíbiában elámulva bámultuk az űrt, térben, valóban átéreztük, hogy egy hatalmas galaxisban élünk. A látvány hasonló volt, csak az ég egyik szélétől a másik széléig. Elmondhatatlan, látni kell. Ahogy a Tejútnál, az NGC 4565 esetében is porfelhők blokkolják a galaxisból érkező fény egy részét.

A Tű-galaxishoz hasonló csillagvárosok tanulmányozása ezért igen sokat segít egyre többet megtudni a saját otthonunkról. Mivel mindösszesen 40 millió fényév távolságra fekszik, csillagászati léptékben szólva viszonylag közel van. Az észlelhetőség különösen hasznos elem az összehasonlító tanulmányok számára. A galaxis átmérője kb 100 000 fényév és 1230 km/s sebességgel távolodik tőlünk.

Az NGC 4565 legalább két szatellit galaxissal rendelkezik, amik természetesen interakcióban állnak vele. Az NGC 4562 a legnagyobb kísérő, könnyen részleteket is fedezhetünk fel benne. A Tű emellett megközelítőleg 240 gömbhalmaz otthona, ami nagyobb szám, mint amit a Tejút fel tud mutatni.

Röviden a kép készítéséről

A fotó tesztképnek született, nagyon rossz, tavaszi viharos időjárás közepette. Sajnos a seeing (a légköri nyugodtság) sem volt túl jó, ezért nehéz volt olyan képeket rögzíteni, ahol megfelelően jönnek a részletek. Nem beszélve arról, hogy a hullámzó frontok folyamatosan esőt szállítottak Magyarország fölé. Ami miatt mégis mindenképpen el akartam készíteni ezt a képet, az az új QHY 168C kamera érkezése volt.

QHY168C

Nagyon rég vártam egy olyan eszközre, ami a régi CCD technika után a DSLR korszakból már jól megismert színes CMOS világot idézné fel. Az utóbbi egy évben több gyártó is piacra dobta ezt a termékvonalat. A QHYCCD régóta piacvezető, én pedig évek óta kapcsolatban állok velük. Mikor megkerestek, hogy adnának egy 168C-t, ha érdekel a kipróbálása, nem volt kérdés, hogy örömmel fogadom a csomagot.

QHY168C_TEST_2

QHY168C_TEST_4

A QHY168C 16 megapixeles, 14bites szenzort rejt magában, a Nikon komolyabb gépeiből már jól ismert IMX071-et. Kiolvasási zaja nagyon jó, kiváló dinamika tartománnyal bír. A Nikon gépeivel szemben a 168C  valódi nyers gépet biztosít számunkra, mindezt pedig a QHY-tól megszokott kiváló hűtéssel teszi. A 128MB-os DDRII cache bőven elegendő a gyors működéshez. USB 3.0 szabványt támogat.

A kamerával könnyű dolgozni, de a munkához számítógép kell. Tehát a DSLR világban megszokott könnyedség odavész. Ezzel szemben a kép nagyon jó minőségű, kiváló zajszinttel rendelkezik. A kamerához adott EZCAP szoftver könnyen kezelhető, a legfontosabb dolgok:

  • Paraméterezhető sorozat készítés
  • Beépített fókuszálást segítő alkalmazás
  • Kiváló hűtés kontroll
  • Finombeállítások

EZCap1

A nyers képek tényleg nagyon szépek. Zajtalanak, remek felbontással. Hamarosan készíteni fogok egy összevetést a mono QHY9 kamerával.

A feldolgozásnál nagyon sokat küzdöttem a fehéregyensúllyal. Az elején sehogy nem találtam a megfelelő értékeket, még az sem volt világos számomra, hogy milyen paraméterekből induljak. Hiába, a DSRL előre dolgozó világa nagyon elkényeztetett korábban. Most azonban meg kellett tanulni a megfelelő debayerizálást. Némi külső segítséggel végül sikerült ez is.

A kamera teljes, nem kozmetikázott felbontásának megismeréséhez feltöltök egy full méretű verziót – monoban – mivel ez a full spektrumos változat. A csillagok ezen a fotón kicsit torzulnak, de a lényeg látszik.

ngc4565_full_size2

A kép egyébként egy másik műszernek az első fotója is volt. Márki-Zay Lajos 300/1200-as Newtonja most kapott először fényt, mióta összeszerelésre került. A Fornax 52 kiválóan vezeti, a tükör pedig egy patinás, kiváló példány. A kihuzatot cserélnem kellett, illetve új segédtükör is kerül majd egyszer bele. A mostanin erős felmaródás van a széleken, ezért van a sok diffrakció. De ez majd a jövő zenéje…

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A felvétel adatai
  • Objektumok
  • NGC 4565
  • Dátum
  • 2017.05.
  • Helyszín
  • Piliscsév
  • Expozíciós idő
  • 3 óra
  • 44 x 240
  • ~30 x 300 IDAS a színre
A felszerelés

  • Távcső
  • 300/1200 Newton távcső
  • Mechanika
  • Fornax 52
  • Korrektor
  • TeleVue Paracorr Type-II
  • Kamera
  • QHY 168C
  • Szűrők
  • Full spektrum
  • IDAS D1
  • Vezetés
  • QHY5L-II