Mikor megépítettem a nagy távcsövet, egy asztrofotós társam küldött nekem egy csomó nagyon pici, nagyon nehéz témát azzal a felkiáltással, hogy ha van ilyen műszer, ne csak a szokásos témákat fotózzam. Ez a picike páros roppant megfogott. Amatőr szinten nagyon kevesen fotózzák, de szerintem egészen varázslatos a szerkezetük is, a kapcsolatuk is. A hátsó leszakadt anyagíve külön nagyon tetszik. Ahogy az egyik asztrofotós oldalon az egyik kolléga nagyon szépen leírta a képet: galaxisok tánca. A feldolgozás a sok év mélyég tapasztalatom mellett is nagy kihívás volt. Nagyon kicsi objektum még ezen a 2100mm-en is. Érdemes megnézni a kép alján a stilizált méret összehasonlítót a korábban fotózott galaxisokról és erről.
A Sziámi Ikrek galaxispáros a Szűz csillagképben található, mintegy 60 millió fényévre fekszik a Földünktől. William Herschel fedezte fel őket 1784-ben. A Szűz-galaxishalmaz részei. A roppant érdekes forma oka: ez a két galaxis egy hatalmas ütközésben és ebből következő összeolvadásban kapcsolódik egymáshoz. A molekuláris hidrogén eloszlásából tudjuk, hogy a legerősebb csillagkeletezés aktivitás épp az átfedés részen érzékelhető. Azonban a két csillagrendszer integrációja még roppant korai szakaszban van. Legalább 500 millió évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy ketten egyetlen hatalmas elliptikus galaxissá egyesüljenek. Ugyanakkor jelenleg a két galaxis küllős spirál típusú, ahol a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak. A központi, megközelítőleg gömb alakú mag II. populációs csillagokból áll, melynek középpontjában valószínűleg több millió naptömegű fekete lyuk lehet.
Ahogy említettem, vadásztam ezekre a glaaxisokra, kifejezetten ajánlás alapján. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a roppant kis méret miatt nagyon nehéz őket megfelelően fényképezni. Ezért kifejezetten idális seeinget vártam ki (azaz mikor nem nyugtalan az ég, nem remegnek a csillagok sem), 5/5 nyugodtságnál készültek a képek. A korábbiaktól eltérően RGB képekből többet készítettem, hogy a finom részleteket színekben is jobban vissza tudjam adni. A feldolgozásban új programot használtam: az általam nagyon rég használt Nebulosityt elhagyva az Astro Pixel Processor mellett tettem le a voksom. Az utómunkában a GraXpert volt még nagy hasznomra. A végső lépéseket ugyanakkor továbbra is PS-ben teszem, nekem már annyi ismeret rakódott le oda, hogy még mindig nem tudtam magam rávenni a Pixinsight szoftver használatára. Amíg az eredmények igazolják, addig ez a felállás számomra abszolút megfelelő.