Az az igazság, hogy ezt a képet nem én választottam ki célpontomul, Kernya János barátom (namíbiai kétszeres expedíciós társam) keresett meg, hogy a készülő könyvébe tudnék -e kattintani a 2015-ben felfedezett Laevens 3-ra. Az égitest Tejútrendszerünk külső halójában helyezkedik el, vizuális úton történő megfigyelése kis-közepes méretű távcsövekkel nem lehetséges. Mivel amatőr szinten még egyáltalán nem készült róla fotó, nem voltunk benne biztosak, hogy ez az ANT-tal sikerül -e. Sajnos túl sok időt nem tudtam ráfordítani, mert mennek a saját nagyobb projektjeim, de meglett, nem kidolgozott asztrofotóként, inkább digitális észlelésképpen. A kép közepén találjátok.
Ahogy a bevezetőben említettem, ezt a rendkívül távoli halmazt 2015-ben fedezték fel (érdemes elolvasni az ezt követő pontosabb tanulmányt). Jani már észlelte (nehezen) a bajai kutatóintézet hatalmas műszerével, erről így ír az MCSE felületén:
A kicsiny, jellegzetes Delfin csillagkép két gömbhalmaza (NGC 6934 és NGC 7006) a műkedvelő csillagászok körében viszonylag jól ismert égitest. A konstelláció területén 2015-ben egy újabb, ám nagyon halvány és igen távoli gömbhalmazt fedeztek fel, mely a Laevens 3 jelölést kapta. Az égitest Tejútrendszerünk külső halójában helyezkedik el, vizuális úton történő megfigyelése kis-közepes méretű távcsövekkel nem lehetséges.
2024. szeptember 23-án derült égboltnak örvendhettünk. Aznap este az SZTE Bajai Obszervatóriumába igyekeztem, ahol dr. Hegedüs Tibor igazgató biztosított számomra rövid észlelési időt. Nagy örömömre szolgált, hogy az intézet főműszerével, egy ASA AZ800 Ritchey-Chrétien távcsővel dolgozhattam, melynek kezelését Csányi István csillagász végezte. A 80 cm-es optika jelenleg (2024-ben) hazánk második legnagyobb távcsöve, két ikertestvére Piszkéstetőn és Szombathelyen teljesít szolgálatot.
A hatalmas műszerbe pillantva döbbentem rá, hogy a betervezett két gömbhalmaz (Laevens 3 és Riddle 15) vizuális megfigyelése nem lesz egyszerű feladat. Nyugati irányban a közeli Baja város fényszennyezése sajnos már nagyon erős. A többi fő égtáj felé tekintve viszont szép égbolt fogad, ám az 57%-os páratartalom nem túl bizalomgerjesztő. Ilyen körülmények között mindössze 4 ívpercnyi égterületet ábrázoló részletrajzot készítettem. A Laevens 3 csak nagyon nehezen, elfordított látásnál mutatta meg magát. A pontos hely ismeretében leheletnyi diffúz pacaként sejthető, 15 magnitúdónál biztosan halványabb (az interneten található egyes szakirodalmak szerint összfényessége mindössze 16,1 magnitúdó). Abszolút fényessége is szerény: -2,8 magnitúdó. Ennek ellenére mégis maradandó élményekkel gazdagodtam, hiszen a Riddle 15 gömbhalmazt is sikerült lerajzolnom. Köszönettel tartozom dr. Hegedüs Tibornak és Csányi Istvánnak, nélkülük ez a két megfigyelés nem jöhetett volna létre!
A témánk a Delfin csillagkép közelében helyezkedik el. Az alábbi ábrán feltűntettem a pontos elhelyezkedését.
A fényképet két éjszaka exponáltam, azoknak is az első felében, mert aztán indítottam a saját projektjeim. Inkább digitális észlelésként, mint kidolgozott asztrofotóként fogható fel, de a témája miatt mindenképp érdekes. 13 440 másodperces expozíció összessége adja a képet, -10 fokon hűtve a kamerát. A feldolgozás – lévén a már említett digitális észlelés kategóriába tartozik – egyszerű, arányos részletkiemelés csupán.