Ez a fotóm kifejezetten érdekes utazásra hív: 2012-ben, még a kistávcsöves felszerelésemmel már megörökítettem a Sadr környezetét, ahol látszik is (érdemes legörgetni az oldal aljára, oda be is illesztettem). Most nagytávcsővel, a jelenlegi ismeretemmel újra lefotóztam. Ennyit számít a 10 év… :).
A képen egy forró gázban és sötét porban gazdag csillagkeletkezési régió látható a Hattyú csillagkép szívében (Cygnus), a Sadr csillag közelében. Ez a mintegy 100 fényévre kiterjedő régió a Gamma Cygni-köd része, amely mintegy 1800 fényévre található. Ennek egy kis része maga a fotó, a Barnard 344 katalógusszámú sötét, csavarodott, hideg molekuláris gázban gazdag porfelhő. A képen a drámai porfal és vörösben izzó hidrogéngáz alkot egy sajátos kompozíciót. Míg a vörös izzó gáz Ha sugárzást mutatja be, a kékre hajló területek az OIII régiókat jelzik. A Gamma Cygni-köd valószínűleg nem fog fennmaradni a következő egymilliárd évben, mivel a fényes fiatal csillagok többsége felrobban, a por nagy része megsemmisül, a gáz nagy része pedig elsodródik. De most a mi korunkban gyönyörködhetünk ezekben a rendkívüli formákban.
A Barnard 344 a Hattyú csillagkép burjánzó csillagmezejében található. A Sadr csillagról a Hattyú feje felé indulva jobbra találjuk.
A fénykép 2023 őszén készült. Igen jó nyugodtságnál, ezért az amúgy igen halvány és sötét porköd részletei szépen előmerészkedtek az űr sötétjéből. A Ha szűrővel készült kép adja a kép részleteit, a színeket a Ha és az OIII együttese. A koronát a fotóra a hagyományos RGB színvilágból érkező csillagfény teszi fel.
Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, roppant érdekes összevetni ezt a képet a 2012-ben, az akkori felszerelésemmel készült fotóval. Mennyit változott a világ, mennyire elszaladtak a napok! Akkor roppant elégedett voltam a kis 8cm-es Equinox-al készült munkával. A mostani kép a korábbi asztrofotó egy részlete csupán – de micsoda részlete! Hihetetlen, 10 év alatt mennyit fejlődött az amatőr technika. Persze kellett ehhez a még néhány napig nálam dolgozó hatalmas lencsés távcső is, amit – így a használati időszak végén – újra köszönök szépen a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítványnak és (többek között a csillagda névadó) Márky-Zay Lajos barátomnak.
Azért távcső nélkül nem maradunk. Annyira megszerettem ezt a nagytávcsöves munkát, hogy ugyanezen az 1800mm körüli fókuszon, csak pont dupla átmérővel (400mm tükör) folytatom reményeim szerint hamarosan a munkát. A távcső már készül…
