legnagyobb felbontás / képernyőre méretezés

Megtépett galaxis a Göncölszekér peremén

A Szivar-galaxis egy figyelemreméltó és különös csillagváros a Nagymedve csillagképben (azaz a jól ismert Göncölszekér környezetében). Johann Bode fedezte fel 1774-ben, a közelében található M81-el együtt. A kép rendhagyó módon egy évet átívelően készült – 2019 tavaszán kezdtem el, most 2020 márciusában fejeztem be.

Az objektumról

Az M82 az igen aktív csillagképződésről ismert, és a csillagontó-galaxisok osztályának a prototípusa. A galaxis magjához közel intenzív csillagkeletkezés zajlik, amit egy közeli galaxis gravitációs hatása okoz: rendhagyó szerkezete egy korábbi találkozás eredménye, a közelében található M81-el került kölcsönhatásba. Ennek köszönhetőek a szabálytalan porsávjai, illetve a sűrű csillagkeletkezési régiók is. A két galaxis periodikusan kerül közelebb egymáshoz, majd néhány millárd év múlva a mai számítások szerint összeolvadnak egy közös nagy galaxissá.

A Szivar igen fényes csillagváros. Annak ellenére, hogy a mi otthonunkhoz, a Tejútrendszerhez képest kis méretű – nagyjából harmada a miénknek – közel ötször nagyobb a fényessége. Látszó magnitúdója 8.4, ami elég ahhoz, hogy akár egy binokulárral is megpillantsuk fénylő foltját.

Az M81 csoport tagjaként 12 millió fényév távolságra található a napunktól. Az 81-től mért távolsága meghaladja a 130 000 fényévet. A már említett – több, mint 100 millió évvel ezelőtti találkozás eredményeképpen a gravitációs hullámok átformálták a központi régióját, ennek köszönhető a fantasztikus látvány. A Hubbe űrteleszkóp 197 különálló, átlagosan 200 000 fiatal napot tartalmazó halmazt azonosított benne.

Az M82-őt korábban szabálytalan galaxisként azonosították. Azonban 2005-ben két szimmetrikus spirális kart fedeztek fel az infraközeli képeken.

Itt találjuk...

A galaxis a jól ismert Göncölszekértől “jobbra” található. Legegyszerűbb a Phecda és a Dubhe távolságát nagyjából megismételni az általuk kirajzolt egyenes irányától kissé balra, és már ott is vagyunk. Ez jól látható az Ursa Minor planetárium programból kinyomtatott térképen is:

A készítés körülményei

Ahogy  a bevezetőben is említettem, ez a fénykép azon kevés képeim egyike (gyakorlatilag a második ilyen, az első a Trifid-köd volt), aminek elkészülte több évet ölel át. A fotót első szakaszát 2019-ben készítettem, március végén, április elején. Ekkor rögzítettem a vörös Ha régiókat, illetve az alap RGB-t. Jó éjszakák voltak, ezért nem húzódott el a képek készítése, egy menetben, nagyjából egy hét alatt minden szükséges képkocka rögzítésre került. Ekkor ezt a képet feldolgoztam, de kissé zajos volt (vagy túl zajszűrt, nézőpont kérdése) és nem volt igazán meggyőző részleteiben.

2020-ban pedig, immáron az új Explore Scientific kamerával folytattam a munkát. Elkészítettem még meglehetősen sok 8 perces kockát, igen jó nyugodtságnál. Ezek alkotják főleg a galaxis RGB tartományban látható aprólékos részleteit. Így a végleges kép készítése egy évet vett igénybe, a feldolgozás is rengeteg munkaórát, de talán megérte… 🙂

A feldolgozás több, mint 20 órát vett igénybe. Time-lapse videón követhető, hogy történtek a lépések. Látható, hogy az hagyományos RGB képre a vörös Hidrogén kiáramlás Ha szűrővel rögzített régi hogy kerültek a képre, így ez a fotó Ha – RGB kép.

A felvétel adatai

  • Objektumok
  • M82
  • Dátum
  • 2019.04. – 2020.03.
  • Helyszín
  • Balatonalmádi
  • Expozíciós idő
  • 28 óra
  • 140 x 360 LRGB
  • 55 x 480 RGB
  • 27 x 900 Ha

A felszerelés

  • Távcső
  • 300/1200 Newton távcső
  • Mechanika
  • Fornax 52
  • Kamera
  • Explore Scientific 7.1
  • QHY 9
  • Szűrő
  • Optolong LRGB
  • Baader High-speed Ha
  • Korrektor
  • TeleVue Paracorr Type-II
  • Vezetés
  • QHY5L-II