Megtépett galaxis a Göncölszekér peremén

Az M82 (vagy NGC 3034) nem egy békésen forgó csillagváros. Ez a galaxis a kozmosz egyik “erőműve”, amely látványos alakja és extrém fizikai folyamatai miatt kapta a Szivar-galaxis becenevet…

Az objektumról

A galaxist Johann Elert Bode német csillagász fedezte fel 1774 szilveszterén, szomszédjával, az M81-gyel együtt. A Nagy Medve (Ursa Major) csillagképben található, és bár tőlünk nézve távolinak tűnhet, galaktikus léptékkel mérve a “szomszédban” van: nagyjából 12 millió fényévre tőle.

Bár sokáig szabálytalan galaxisnak hitték, a modern infravörös felvételek kimutatták, hogy az M82 valójában egy horgas spirálgalaxis, csak éppen szinte teljesen éléről látunk rá. Mérete: Körülbelül 37 000 fényév az átmérője, ami alig harmada a mi Tejútrendszerünknek.

A Starburst-jelenség: Az M82 egy úgynevezett starburst (csillagontó) galaxis. Ez azt jelenti, hogy tízszer gyorsabban születnek benne csillagok, mint a Tejútrendszerben. Ez a hatalmas aktivitás festi meg a galaxis központját azokkal a látványos, vöröses gáznyúlványokkal, amiket a fotón is láthatunk. Az M82 zaklatott életének oka a szomszédja, a nála jóval nagyobb M81. A két galaxis néhány százmillió évvel ezelőtt szorosan elhaladt egymás mellett. A gravitációs árapály-erők valósággal “felkavarták” az M82 gázfelhőit, ami brutális csillagkeletkezési hullámot indított el. Ennek köszönhetőek a szabálytalan porsávjai, illetve a sűrű csillagkeletkezési régiók is. A két galaxis periodikusan kerül közelebb egymáshoz, majd néhány millárd év múlva a mai számítások szerint összeolvadnak egy közös nagy galaxissá.

Érdekesség: 2014-ben egy közeli szupernóvát (SN 2014J) fedeztek fel benne, amit egyetemi hallgatók vettek észre egy rutinszerű távcsöves oktatás során Londonban. Ez volt az elmúlt évtizedek egyik legközelebbi szupernóva-robbanása.

Itt találjuk...

A Szivar igen fényes csillagváros. Annak ellenére, hogy a mi otthonunkhoz, a Tejútrendszerhez képest kis méretű – nagyjából harmada a miénknek – közel ötször nagyobb a fényessége. Látszó magnitúdója 8.4, ami elég ahhoz, hogy akár egy binokulárral is megpillantsuk fénylő foltját.

  • A kiindulópont: Keresd meg a Göncölszekér “szekerének” két hátsó csillagát, a Phad-ot és a Dubhe-t.

  • Az útvonal: Húzz egy képzeletbeli vonalat a Phad-tól a Dubhe felé, majd folytasd ezt a vonalat még egyszer ugyanekkora távolságon.

  • A látvány: Egy kisebb távcsőben egy hosszúkás, fénylő csíkként jelenik meg az M81 (Bode-galaxis) közvetlen közelében. A két galaxis egyetlen látómezőben is megfigyelhető alacsony nagyításnál, ami az egyik legszebb páros az északi égen.

A készítés körülményei

A fénykép kiváló nyugodstágnál készült a márciusi anticiklon ideális asztroklímát hozott a Kárpát-medencébe. Meglehetősen sokat exponáltam rá, ez a leghosszabban exponált galaxis képem. A kép részleteit a tiszta RGB tartományban rögzítettem, valós arányokkal. A starbust megjelenítéséért részben a HaOIII szűrő felel, illetve kis mértékben használtam a 2023-ban mono kamerával rögzíett Ha adatot is.

A felvétel adatai

  • Objektumok
  • M82
  • Dátum
  • 2026.03.
  • Helyszín
  • Balatonalmádi
  • Expozíciós idő
  • 62 óra
  • 120 x 360 Clr RGB
  • 305 x 480  Ha OIII
  • 45 x 900 Ha (206 EDF – 2023)

A felszerelés

  • Távcső
  • 400/1821 ANT
  • Mechanika
  • Fornax 150
  • Korrektor
  • APM coma-correcting 1.5x Barlow
  • Kamera
  • ZWO 2600MC Pro
  • Szűrő
  • Astronomik MC Clear
  • Altair Ha OIII DualBand 6nm
  • Vezetés
  • ZWO ASIAIR Plus + ZWO ASI220MM Mini