A legfényesebb ködösség az északi égbolton

Az Nagy Orion-köd lenyűgöző mérete, fényessége miatt igen gyakran fotózott komplexum, azonban az én galériámból eddig hiányzott. Most pótoltam, azt gondolom olyan részleteket sikerült megörökíteni, ami miatt méltó helye lesz a képeim között.

Hol találjuk?

Ez a            nagyszerű ködösség az Orion csillagképben található, ami uralja téli égboltunk dél felé eső részét. Rendkívül egyszerű megtalálni, ahogy magát az Orion-ködöt is, hisz szabad szemmel is észlelhető.

Az objektumról

Az Orion-köd mindössze kis része egy sokkal nagyobb intersztelláris molekulafelhőnek, melyet Orion-komplexumnak nevezünk. Hidrogénben gazdag, csillagközi gáz és por alkotta sűrű területekből áll. A komplexum nagyjából 1500 fényévnyire található, 100 fényévet ölel át. Maga a címadó objektum messze a legfényesebb része, puszta szemmel is látható az Orion csillagképben, enyhén elmosódott, nagyobb méretű csillagként ragyog. A képet a Trapéz és a de Mairan-köd uralja. Előbbi a legfényesebb terület, mintegy ezer újszülött csillagot tartalmazó csillaggyár, tagjai nagyjából egymillió évesek. A középső rész mellett látható négy fényes csillag alkotja a Trapézt. A de Mairan-köd pedig a gömb formájú objektum a kép bal oldalán. A felfedezése 1731-ben, Jean-Jacques Dortous de Mairanhoz köthető, innen a név.

Erről a területről pár hónappal később a frissen érkezett mono kamerával egy még részletgazdagabb, közeli felvétel készült, amit beledolgoztam az eredeti képbe. Így készült el a végső eredmény.

A fénykép készítéséről

Az első, nagyobb átfogású kép 2022 decemberében készült, ami már önmagában is teljesítmény, tekintettel arra, hogy az elmúlt években decemberben nem volt soha értékelhető ég. Idén sem nagyon, mindössze 3 órát sikerült összevadászni a témáról. De az Orion-köd annyira fényes és a modern csillagászati kamerák már annyira érzékenyek, hogy ez az expozíció mennyiség is elegendő volt a képhez. Mivel a fényességkülönbség a képen igen nagy, ezért a kamera széles dinamikatartománya ellenére két epxozíciósorozatra is szükség volt. 6 perces sorozatokkal dolgoztam a köddel, illetve 1 perces sorozatra volt szükség a legfényesebb, központi régió beégés mentes megörökítéséhez.

A második, nagyobb részletezettségű, közeli kép 2023 év eleji. Készítésének apropója az új mono kamera. Ami egy remek tulajdonságokkal bíró Sony back-illiminated szenzorral rendelkezik, az IMX533 mono változatával. 1″ átmérőjű, érdekes négyzetes forma.

14 bites, a kiolvasási zaja kiemelkedően jó, 50000e feletti a full well értéke és 91% körüli a QE, ami azért nem akármi! Gyakorlatilag a nagy QHY 268C kamerám paramétereivel bír, csak szűkebb kivágásban, leszámítva a bit értéket.  Az adataihoz pedig még érdemes megnézni a görbéket:

Az ASIAIR rendszerével a munka valóban elképesztően könnyűvé vált. Ahogy a bevezetőben is említettem, én régimódi asztrofotós vagyok (mondhatjuk úgy ism, kicsit lemaradtam a fejlődésről). Nyilván nem a képalkotás minőségét értve, abban ott tartok, ahol kell, amit azért a nemzetközi visszacsatolások, eredmények is mutatnak. Hanem a műszaki fejlettséget nézve. Mindent manuálisan csináltam, gyakorlatilag kb úgy, ahogy 2010-ben az akkori rendszerek fejlettségi szintjén elkezdtem. A most érkezett csomag a feje tetejére állította a világom.

A cucc gyakorlatilag mindent átvett tőlem, amit eddig aprolékos munkával magam végeztem. Persze szerettem ezt is csinálni, de így valóban több időm marad a valódi munkára, illetve a fotóás melletti észlelésekre is. A telefon / tablet kijelzőjén futó, rendkívül átlátható applikáció wireless kapcsolódik a távcsőhöz. Nincs többé notebook, nincs kábelrengeteg. Minden ezen az egy rendszeren keresztül tudok vezérelni és programozni. A teljes munkafolyamat előre megadható. Pl beállítom előre, milyen témát fotóznék, milyen szűrőkkel, kérek rá automata fókuszt, majd bizonyos logikát szerinti fókuszkövetést. A rendszer tűpontos (jóval pontosabb a plate solving miatt, mint a Fornax saját vezérlője). Élvezhető, stresszmentes munkát tesz lehetővé. A meridián fordulás pontos, nincs többé aggodalmaskodás, meg hajnali rohanás a távcsőhöz, hogy a beakadás előtt még manuálisan újrapozícionáljam a rendszert. Nyilván tudom, hogy ezek a képességek már évek óta elérhetőek. De számomra így egyben, egy kis dobozban instant megoldásként ez maga az asztrokánaán.

Update: a kép publikálása után több érdeklődő megkeresés is érkezett, mennyi utómunka eredménye a fotó. Szerencsére minden feldolgozás folyamatot mentek, megvannak a lépések, ezért egy gyorsított felvételben meg tudom mutatni, honnan hova jutottam el a képfeldolgozás során. Érdemes teljes képernyőre kirakni és maximum felbontásra állítani a videót.

Az első felvétel adatai

  • Objektumok
  • M42
  • M43
  • Dátum
  • 2022.12.
  • Helyszín
  • Balatonalmádi
  • Expozíciós idő
  • 3 óra
  • 28 x 360
  • 26 x 60

A felszerelés

  • Távcső
  • Astro-Physics 206EDF Starfire
  • Mechanika
  • Fornax 150
  • Kamera
  • QHY 268C
  • Szűrők
  • Optolong UV/IR
  • Vezetés
  • QHY5L-II

A második felvétel adatai

  • Objektumok
  • M42
  • M43
  • Dátum
  • 2023.21.
  • Helyszín
  • Balatonalmádi
  • Expozíciós idő
  • 4 óra

A felszerelés

  • Távcső
  • 206/1620 lencsés távcső
  • Mechanika
  • Fornax 150
  • Kamera
  • ZWO ASI533MM Pro
  • Szűrők
  • ZWO L
  • Vezetés
  • ZWO ASI120MM Mini + ZWO ASIAIR Plus