Vaonis Vespera Pro teszt

A Vaonis hazai forgalmazója, a MyActionCam kérésére teszteltem gyártó legkomolyabb modelljét, a Vespera Pro-t. Nem hittem volna, hogy ilyen járni fog egyszer nálam, mókásan mutat egymás mellett az óriás és a törpe az alábbi képen (a Vaonis látható a kezemnél). Meg hát nem én vagyok a célcsoport, ezek a kis eszközök azoknak adnak azonnali megoldást, akik nem akarják kitanulni az asztrofotózás utómunka csínját-bínját, hanem azonnali grab&go élményt keresnek. Én ezt megértem és nem is ellenzem, a klasszikus fotográfia is bejárta ezt az evolúciós utat. Ugyanakkor engem érdekelt, mire képes a kis távcső, ha az asztrofotográfiában megszokott hosszú expósorozattal dolgozom és az én mélyég feldolgozási tapasztalatommal hívom elő a képeit. Ennek a végeredményét látjátok ebben a tesztben – a nagyszerű NGC 6914 ködösséget fotóztam a kis okossal. Egyébként nem a legfényesebb régiója a Hattyúnak, szándékosan választottam nehezebb témát.

A címadó objektumról

A Hattyú csillagképben elterülő, tőlünk 6000 fényévre található NGC 6914 komplexum drámai kontrasztok mentén mutatja be az Tejútban található változatos ködösségek számos fajtáját. A ragyogóan kéklő, sötét sávokkal díszített reflexiós területet vörös emissziós ködösség öleli körül, mely előtt a markáns porfelhő sziluettje húzódik. A köd ragyogó csillagai jelenlegi ismereteink szerinti egyik legnagyobb tömegű és kiterjedésű csillagközi csoporthoz, a Cygnus OB2 társuláshoz tartoznak. Számos fiatal csillagot találunk itt, még több a porfelhők mögött bújik meg. A reflexiós köd balra eső nagyobbnak látszó része a VdB 131, a jobbra eső a VdB 132 katalógusszámot kapta, a körülötte levő sötét porfelhők pedig az LDN897, 899 és 900 azonosító alatt szerepelnek. Ezek a porfelhők részei a jól ismert Tejút-hasadéknak.

Hol találjuk?

Az NGC 6914 a Cygnus szívében, a Sadr csillag közelében fekszik, a térképen megjelölt helyen:

A készítés körülményei

A kis okostávcső használata roppant egyszerű, már-már hihetetlenül az. Szemben a népszerű ZWO modell szoftverével (az ezzel való összevetés bővebben alább), ahol a klasszikus asztrofotográfia alapfogalmai azért megjelennek a kezelői felületen és kicsit össze-vissza is ehhez képest, itt jó értelemben semmi extra nincs. Bekapcsolás, a tripod vízszintbe állítása, automata csillagokon való betanulás (alaposan, pár perc eltelhet égfüggően, szépen körbeforog, regisztrálja merre van és fókuszál), majd egyszerűen dolgozik a kívánt témán, közben értelmesen kommunikál a felhasználóval a telefonos applikáción keresztül. Modern élmény. A szoftverben nincsenek extra menük, nincsenek olyan beállítási lehetőségek, amik összezavarnák az embert (fókusz, manuális speciális beállítások), csak a munka indítása. Az expozíciók gyárilag definiált hossza a 10mp, ami megfelelő a kis léptetőmechanika számára. Képes folytatni a korábbi éjszakai munkát és egybe dolgozni a képeket. Az alábbi time-lapse videó ezt az éjjeli munkát mutatja be.

 

 

Sokan azt gondolják, a képek feldolgozásánál a jó eredmény AI trükközés eredménye. Ez tévedés. Ezek a kis eszközök alapvetően komoly felszerelések, olyan termékeket integrálnak, amiket amúgy az asztrofotósok valóban használnak. Csak miniben. A kész eredmények – amiket a saját szoftverek dobnak ki JPG-ben – nem is érnek fel ahhoz, ha mi dolgozzuk fel a professzionális asztrofotós szoftverekkel a tömörítetlen összegzett képet. De úgy is élevezhetőek. Meg is mutatám, mi található a Valois legerősebb modelljében. Nem akármi, össze is vetem a ZWO Seestar S50-el (köszönöm a felajánlást a Makszutov távcsőboltnak!), ami a legnépszerűbb okostávcső itthon és külföldön is. Nyilván közel sem egy liga a kettő, amit nem csak az áruk, hanem az integrált eszközök szintje is mutat. A Vaonis kisebb és olcsóbb modelljei adnának ebben az összehasonlításban pontosabb képet, de itt a dolog fordítva történt. Előbb kaptam a Pro felkérést és ehhez érkezett utólag az S50. Száz szónak is egy a vége, itt vannak az adatok, nézzétek meg:

A felvétel adatai

  • Objektumok
  • NGC 6914
  • VdB 131
  • VdB 132
  • Dátum
  • 2025.07.
  • Helyszín
  • Balatonalmádi
  • Expozíciós idő
  • 8 óra
  • 2950 x 10

A felszerelés

  • Távcső
  • Vaonis Vespera Pro okostávcső

VAONIS VESPERA PRO

  • Távcső: 50/250 mm f/5
  • Felépítés: Quadruplet S-FPL52 ED taggal
  • Kamera szenzor: Sony IMX676
  • Felbontás: 12.5MP (3536 x 3536)
  • Pixel méret: 2 µm
  • Mozaik mód: igen
  • Tárhely: 225GB
  • Akkumulátor idő: 11 óra
  • File letöltés: wifi
  • Súly: 5kg
  • Több éjszakán át folytatható munka: igen
  • EQ mód lehetősége: nem
  • Ár: 1 199 000 Ft

ZWO SEESTAR S50

  • Távcső: 50/250 mm f/5
  • Felépítés: Triplet, egy ED taggal
  • Kamera szenzor: Sony IMX462
  • Felbontás: 2.0MP (1920 x 1080)
  • Pixel méret: 2.8 µm
  • Mozaik mód: igen
  • Tárhely: 64GB
  • Akkumulátor idő: 6 óra
  • File letöltés: kábel és wifi
  • Súly: 2.5kg
  • Több éjszakán át folytatható munka: nem
  • EQ mód lehetősége: igen
  • Ár: 299 000 Ft

Tehát szeretném nyomatékosítani, ez nem egy “versus” teszt, csak egymás mellé raktam a két távcsövet. Ennek ellenére, ha már mindkét távcső itt volt nálam, azonos körülmények között és azonos időben, azonos témát fotóztam velük. Semmit nem csináltam, csak kiadtam a parancsot a távcsöveknek, keressék meg az objektumot és kezdjenek el exponálni. Más segítséget nem kaptak. Hangsúlyozom, itt elsősorban a kis távcsövek automatikus képfeldolgozó algoritmusában érzékelhető különbség látszik, nem a képalkotó különbségük (arra a nyers képeket kell nézni). Mindegyik expozíció sorozat 10 mp-es és 30 perc összegzés. Az animált gifeken követhetőek az eredmények, de a teljes méretű képeket is megosztom alább…

 

 

VESPERA  – M13

SEESTAR – M13

VESPERA – M27

SEESTAR – M27

A fent megosztott képek utómunka nélküliek, ahogy a két távcső kiadta az illesztett eredményt. Alább pedig a nyers képeket is megmutatom, amiket a távcsövek 10mp expozíciónál produkáltak:

De ez a bemutató nem összehasonlító teszt, ezért vissza a Vaonishoz Vespera Prohoz: összegezve, egészen meglepő a teljesítménye. A kiemelkedően jó kamera miatt komoly asztrofotós eszközként is használható, ahogy a megosztott végeredmény is mutatja. Nagyon meglpett, hogy ehhez elegendő a 10 másodperces expósorozat, de sem részletekben, sem háttérmagnitúdóben nem érzékelek semmi hiányt. Ehhez az eredményhez persze megfelelő képfeldolgozási (asztrofotó utómunka) ismeret szükséges, de az is nagyon klassz, ami magától kiesik a rendszerből. Engem meggyőzött. Kiválthat akár egy kis méretű asztrofotós komplett felszerelést is, ultrakompakt méretben. Ugyanakkor ebből az árból már egész komoly cucc összeállítható, nagyobb átmérővel.