Megérkezett az új rendszerem, ami tartalmaz egy új kis mono kamerát és egy komplett vezérlőegységet mindahhoz, amit asztrofotográfiának nevezhetünk. Az egész gondolat eredetileg kameravásárlással indult: arra a célra, amire tervezem (galaxisok megörökítése, kisebb köd részletek megörökítésre) a ZWO ASI533MM Pro modellje tűnt a leginkább megfelelőnek, mivel remek szűrő – szűrőváltó kedvezményes csomagban volt rendelhető. Ugyanakkor ezt követően más asztrofotós társak tanácsára belevágtam a teljes rendszer újraformálásába. A ZWO termékei elképesztő ugrást generáltak az ég alatti munkám gyakorlati részeiben. Persze ehhez az kellett, hogy magam ebben meglehetősen le legyek maradva. Gyakorlatilag 2010 óta nem sok technikai (már automatizmust értek ezalatt) fejlesztést hajtottam végre. Most hirtelen és egyszerre ugrottam előre 13 évet az időben…:)
Készítettem két tesztképet is. Alább olvasható róluk minden.
A Nagy Orion-ködról decemberben készítettem egy képet. Éenyűgöző mérete, fényessége miatt igen gyakran fotózott komplexum, azonban az én galériámból eddig hiányzott. A korábbi kamerával nagyobb látószögű fotót tudtam csinálni, ezzel az új felszereléssel közelebb és mélyebbre néztem. Ehhez adatott egy különlegesen jó seeing is. Érdekes volt megtapasztalni, a QHY 268C-hez képest a mono kamera előnyeit. Ugyanazon távcsővel 1/3 és 1/2 között van az expó igény ugyanolyan fényesség eléréséhez. Ez a technológiából adódik értelemszerűen (nincs bayer maszk a szenzor előtt), de a szűrőkkel még kell némi RGB expó hozzá, ami kicsit közelebb húzza az arányokat. De még akkor is hatékonyabb az ég alatt töltött idő. Ez a nagyszerű ködösség az Orion csillagképben található, ami uralja téli égboltunk dél felé eső részét. Rendkívül egyszerű megtalálni, ahogy magát az Orion-ködöt is, hisz szabad szemmel is észlelhető.
Az Orion-köd mindössze kis része egy sokkal nagyobb intersztelláris molekulafelhőnek, melyet Orion-komplexumnak nevezünk. Hidrogénben gazdag, csillagközi gáz és por alkotta sűrű területekből áll. A komplexum nagyjából 1500 fényévnyire található, 100 fényévet ölel át. Maga a címadó objektum messze a legfényesebb része, puszta szemmel is látható az Orion csillagképben, enyhén elmosódott, nagyobb méretű csillagként ragyog. A képet a Trapéz és a de Mairan-köd uralja. Előbbi a legfényesebb terület, mintegy ezer újszülött csillagot tartalmazó csillaggyár, tagjai nagyjából egymillió évesek. A középső rész mellett látható négy fényes csillag alkotja a Trapézt. A de Mairan-köd pedig a gömb formájú objektum a kép bal oldalán. A felfedezése 1731-ben, Jean-Jacques Dortous de Mairanhoz köthető, innen a név.
Az NGC 2403 egyike azon feltűnőbb északi objektumoknak, amelyeket Charles Messier kihagyott katalógusa összeállításakor. Így felfedezése William Herschelre maradt 1788-ban. Allan Sandage a Hale-távcsővel Cepheida-változókat észlelt benne, így ez lett az első olyan galaxis a helyi csoportunkon kívül, amelyben Cepheidákat találtak. Az NGC 2403 már kisebb távcsővel is könnyen megfigyelhető. Feltűnhet, hogy némi hasonlóságot mutat a Triangulumban található M 33-as galaxissal, azonban annál sokkal kisebb látszó mérettel bír. Ezért külön örülök, hogy az új felszereléssel ilyen szép részleteket tudtam megörökíteni benne. Összehasonlításul a két galaxis mérete:
M33 vs NGC 2403
Az NGC 2403 a Hiúz csillagkép területén helyezkedik el, gyakorlatilag a Hiúz és a Nagymedve között. Kicsit a “csillagközi senkiföldjén”, ezért csillagról csillagra ugrálva nem olyan egyszerű megtalálni, de egyáltalán nem lehetetlen. Esetleg a Muscida lehet megfelelő kiindulópont a megkereséséhez.
Ahogy a bevezetőben említettem, a képek készítésének fő apropója a megérkezett ASI533MM Pro kamera, majd ezt követően az ASIAIR teljes csomagja. Kevés megfelelő éjszakám volt, de azokat fotongyűjtésre használtam. Úgy gondolom a képek magukért beszélnek. A kamera maga egy remek tulajdonságokkal bíró Sony back-illiminated szenzorral rendelkezik, az IMX533 mono változatával. 1″ átmérőjű, érdekes négyzetes forma, de ez a galaxisvadászatra kiváló. 14 bites, a kiolvasási zaja kiemelkedően jó, 50000e feletti a full well értéke és 91% körüli a QE, ami azért nem akármi! Gyakorlatilag a nagy QHY 268C kamerám paramétereivel bír, csak szűkebb kivágásban, leszámítva a bit értéket. A 3.76um pixelméret a mostani nagytávcsöves felszerelésem mellé kissé lehetne nagyobb, de tudom kezelni a feladattal járó kihívásokat, ahogy ez a képek is mutatják.
A képek a 2023-as év eleji nehézkes időjárási körülmények között készültek. Amikor volt ég, nem volt rossz a lehetőség, csak sajnos nem volt elég. Ezért a galaxist nem tudtam befejezni (a halványabb területekhez gyűjtendő adatokra gondolok), de így együtt szerintem nagyon jól mutatnak. A kamera adataihoz pedig még érdemes megnézni a görbéket:
Az ASIAIR rendszerével a munka valóban elképesztően könnyűvé vált. Ahogy a bevezetőben is említettem, én régimódi asztrofotós vagyok (mondhatjuk úgy ism, kicsit lemaradtam a fejlődésről). Nyilván nem a képalkotás minőségét értve, abban ott tartok, ahol kell, amit azért a nemzetközi visszacsatolások, eredmények is mutatnak. Hanem a műszaki fejlettséget nézve. Mindent manuálisan csináltam, gyakorlatilag kb úgy, ahogy 2010-ben az akkori rendszerek fejlettségi szintjén elkezdtem. A most érkezett csomag a feje tetejére állította a világom.
A cucc gyakorlatilag mindent átvett tőlem, amit eddig aprolékos munkával magam végeztem. Persze szerettem ezt is csinálni, de így valóban több időm marad a valódi munkára, illetve a fotóás melletti észlelésekre is. A telefon / tablet kijelzőjén futó, rendkívül átlátható applikáció wireless kapcsolódik a távcsőhöz. Nincs többé notebook, nincs kábelrengeteg. Minden ezen az egy rendszeren keresztül tudok vezérelni és programozni. A teljes munkafolyamat előre megadható. Pl beállítom előre, milyen témát fotóznék, milyen szűrőkkel, kérek rá automata fókuszt, majd bizonyos logikát szerinti fókuszkövetést. A rendszer tűpontos (jóval pontosabb a plate solving miatt, mint a Fornax saját vezérlője). Élvezhető, stresszmentes munkát tesz lehetővé. A meridián fordulás pontos, nincs többé aggodalmaskodás, meg hajnali rohanás a távcsőhöz, hogy a beakadás előtt még manuálisan újrapozícionáljam a rendszert. Nyilván tudom, hogy ezek a képességek már évek óta elérhetőek. De számomra így egyben, egy kis dobozban instant megoldásként ez maga az asztrokánaán.