A lenyűgöző Írisz-köd nagyszerű példája azoknak a nyílthalmazoknak, amik reflexiós ködbe vannak ágyazva. Valójában az egyik kiemelten kedves objektumom ez a ragyogó kék virágmező. Vagy akár egy porfelhőkben nyitott ablak a mennyekre: meghatározó formája megragadó. Korábban is nekifutottam a megörökítésének, de ilyen közeli, nagy felbontású képet még nem csináltam róla.
Vizuális észlelők számára az NGC 7023 egy viszonylag fényes, szabálytalan formájú reflexiós köd, ami egy 7 magnitúdós csillagot ölel körbe. Nagy távcsövekben, egészen tökéletes ég alatt sötét sávok is érzékelhetőek, ám ezt én még nem tapasztaltam. Azonban a fényképeken már sokkal mélyebb látványt nyújt az objektum, hiszen az NGC 7023 a Tejút egy csillagközi porral gazdagon borított területén fekszik.
Az Írisz teljes szélessége meghaladja a 6 fényévet, távolsága 1300 fényév. A szokásos számolással élve: a Kr. u. 8-ik századról beszélünk, mikor északról a normann portyázók jelentek meg Európában – a fény ebből az objektumból ekkoriban indult el hosszú útjára, hogy mára ideérjen a Földünkhöz.
A ködösség domináns színe a kék, köszönhetően a csillagfény reflexiójának. Azonban a sötét porrétegek és a hideg molekulafelhők fantasztikus formákat rajzolnak az amúgy is látványos területre, illetve a ködösség központi szálai halvány, enyhén vörösbe hajló fénylést mutatnak – mivel az egyes részek átalakítják a szemmel nem látható UV sugárzást a látható vörös tartományba. Ez gyakorlatilag egyfajta UV vezérelt fotolumineszcencia. A nagy energiájú UV-fény hatására a porban lévő atomok vörös fényt bocsátanak ki. Tulajdonképpen ez ahhoz hasonlít, mikor a fluoreszkáló tinták és festékek “világítanak a sötétben”, amikor nem látható fénnyel (UV fényforrással) érik őket.
A képen még egy nyílthalmazt (egymással kölcsönhatásban álló csillagcsoportot) is azonosíthatunk: ez a Collinder 427.
Update: vándorcsillag a képen
Nagyon érdekes üzenetet olvastam az APOD szakmai oldalán egy AVAO nick alatt futó svájci csillagásztól. Összevetette a fotóm a több évtizede készült DSS2 (Digitized Sky Survey- az éjszakai égbolt számos fényképes csillagászati felmérésének digitalizált változata, amelyet a Space Telescope Science Institute készített 1983 és 2006 között) projekt felvételével. Egy gyors saját mozgású csillagot fedezett fel rajta, ami elég nagy látszólagos utat tett meg ennyi idő alatt. A számítások szerint 147 ± 5 km/s sebességgel mozog, a két kép között pedig 23 év telt el.
Az Írisz-köd a Cepheus csillagkép gazdag és termékeny csillagmezejének közelében bontott szirmokat. 3.5 fokkal délnyugatra található a konstelláció meghatározó csillagától, az Alfirktól – ahogy azt alább be is jelöltem a térképen.
2023 nyara tulajdonképp elkényeztette az amatőrcsillagászt. Ennek az évnek ezen szakasza kifejezetten sok derült éjszakával jutalmazta meg az odaszántabb észlelőket ráadásul a nyugodtság is egészen kiváló volt. Én minden egyes tiszta éjjelt kihasználtam, így az Írisz-köd megörökítésére elegendő időt tudtam fordítani. Külön érdekessége a fotónak, hogy a végeredmény több éves munka gyümölcse. Magát a központi témát idén fotóztam le. De a színeket (amik természetesen teljesen a valós tartományban vannak, nincs semmi hozzáadott digitális extra), illetve a porködök mélységét 2022-ben és 2021-ben is gyűjtögettem. Tehát ha így nézzük, ez egy hosszú, éveken átívelő projekt volt, 13 és fél óra felhasznált össz expozícióval.