info@fenyeslorand.hu
FacebookYouTubeInstagram
Keresés
Fényes Lóránd - magyar asztrofotósFényes Lóránd - magyar asztrofotós
Fényes Lóránd – magyar asztrofotós
asztrofotózás, drón fotózás, csillagászat, légi fotók, mélyég fotók, mélyűr képek, csillagászati fotográfia
  • NYITÓLAP
  • CSILLAGÁSZATI FELVÉTELEK
    • MÉLYÉG KÉPEK
    • NAP, HOLD, BOLYGÓK
    • FELSZERELÉS
    • TÁVCSŐÉPÍTÉS BLOG
    • FAQ – TUDÁSTÁR
  • LÉGI FELVÉTELEK
  • VIDEÓK
  • EREDMÉNYEK
    • DÍJAK ÉS ELISMERÉSEK
    • HÍRADÁSOK ÉS INTERJÚK
  • UTAZÁSOK
    • NAGYVILÁG
    • ÍZELÍTŐ
  • MEGRENDELÉS
    • NYOMATOK RENDELÉSE
    • DRÓNFOTÓ KÉSZÍTÉSE
  • RÓLAM
    • BEMUTATKOZÁS
    • A CSOKALYI FÉNYES CSALÁD
    • HITÉLET
    • HÍRFOLYAM / BLOG
    • ÍRJ NEKEM!
  • ENGLISH
Menu back  

20 éves az APOD

Interjú Jerry Bonnellel és Robert Nemiroffal

APOD – Astronomy Picture Of The Day. A mára hatalmas népszerűségnek örvendő projektet 20 évvel ezelőtt álmodta meg a NASA kutatója: Dr. Jerry Bonnell és Dr. Robert Nemiroff. Innen kezdve kis túlzással bolygónk csillagász közösségének nagy része követi a NASA szerverein üzemelő oldalt.

A magyar idő szerint minden reggel 06.00-kor publikált nap csillagászati felvétele világszerte hatalmas figyelmet generál. Magyarországon a vezető hírportálok mellett az állami televízió és a rádióállomások is foglalkoznak a nap képével, különösen ha magyar asztrofotós készítette. Azonban a kiemelt figyelem nem csak megbecsülést eredményezhet. Az elmúlt hónapokban parázs diskurzus alakult ki a Leonidák levelezőlistán a kiválasztással, a képek értékével, a tömegkultúra és a tudományos irányok összeütközésével kapcsolatban. Annyi feltételezés hangzott el, hogy a legokosabbnak az tűnt, ha magukat az érintetteket kérdezem meg arról, mi motiválja őket, mi alapján dolgoznak, egyáltalán: hogy működik a legnépszerűbb asztrofotós oldal a világon… Hisz mindenki ismeri a munkájukat, de igazából nagyon kevesen ismerik a mögötte álló két embert.

Az alábbi interjú 2015 decemberének elején készült. Megkeresésemre nagy örömmel, igazán nyitottan és könnyed hangvételben reagált mindkét szerkesztő.

 

robertjerry

Dr. Robert Nemiroff és Dr. Jerry Bonnell

Az életutatokról, munkásságotokról természetesen számos adat található meg a világhálón. Ennek ellenére az olvasóknak sokat jelentene, ha röviden mesélnétek arról, mivel foglalkoztok.

Jerry Bonnell: A University of Maryland-en végeztem a posztgraduális képzésemet, és a PhD-m megszerzése (80-as évek vége) utáni karrieremet gyakorlatilag végig a NASA Goddard Space Flight Centernél töltöttem. Leginkább olyan műholdak projektjein dolgoztam, melyek az elektromágneses nagyon különböző tartományait fedték le, mint például a Cosmic Background Explorer, International Ultraviolet Explorer, Compton Gamma-ray Observatory, illetve a jelenlegi projektem, a Fermi Gamma-ray Space Telescope. Bob Nemiroffal közös irodánk volt, amikor a Compton GRO projekten dolgoztunk. Tulajdonképpen ebben az időszakban kezdtek el érdekelni a kozmikus gammasugár-kitörések. Bobbal volt néhány érdekes közös gammacsillagászati munkánk, amikor nem vonta el más a figyelmünket, mint például az APOD.

Robert Nemiroff: A saját oldalamon összegyűjtöttem néhány cikket, melyben a munkámról, szakterületemről írok. Számos dolog publikálásában vettem már részt, de a legnagyobb sajtófigyelmet az a hóbortos beszámoló kapta, amelyben időutazókat kerestünk az interneten.

Saját fotográfiai, vagy konkrétan asztrofotográfiai tapasztalataitokról szívesen hallanának olvasóink...

Jerry Bonnell: Kisgyerekkorom óta a fotózás és a csillagászat egyaránt hobbim, ám ez még a fényképezés filmes korszakában alatt volt így. A középiskolám és az egyetemem lapjainak is dolgoztam fotósként, sokat tanultam a sötétkamrában a képek előhívása alatt. A képkészítés (és a feldolgozás!) jelenleg a digitális világban teljesen más irányú, s bár igyekszem tapasztalatot szerezni ebben is, alapvetően “fogd és lődd” fotós vagyok a családi kirándulásokon. Mindazonáltal, van tapasztalatom a Goddardon végzett csillagászati fényképezést érintő projektekben is. Mondanom sem kell, hogy a képkészítés a gammatartományban komoly kihívást jelent. Itt található egy APOD kép, melyet a Wyoming Infrared Observatory-ból készítettem. Ha jól emlékszem, pirkadatkor egy hosszú éjszakai munkát követően bámultam kifelé a központ konyhaablakán, amikor észrevettem a lenyugvó Holdat a hegyek felett. Izgatottan fogtam a gépem és kiszaladtam, hogy elkapjam a pillanatot. Amikor kiléptem, rájöttem, hogy nincs rajtam cipő…

Robert Nemiroff: Sajnos én magam nem vagyok igazán képzett asztrofotós. Ha valamit érdemes megemlíteni, inkább az általam vezetett csoportot, ami élen járt a halszemoptikás webkamerák éjszakai alkalmazásában. A 2001-ben indult projekt a CONCAM nevet kapta, a kameráink néhány éven belül majdnem az összes nagy obszervatóriumban megjelentek. Mivel ezek a kamerák éveken át minden harmadik perc ötvenhatodik másodpercében készítettek egy képet, gyakorlatilag elmondhatom, hatalmas mennyiségű csillagászati kép elkészítésében volt részem. Előfordult, hogy egy-egy vagány kép felkerült az APOD-ra is, mint például ez. Bár a CONCAM projekt mára véget ért, szeretném azt hinni, hogy a paradigmaváltást indítottunk el, hiszen mára bárki könnyen hozzájuthat egy már sokkal jobb night sky webkamerához.

Mikor formálódott meg bennetek egy napi képgaléria létrehozásának az ötlete?

Robert Nemiroff: Röviden, az APOD 1995-ben indult, amikor Jerry és én elkezdtünk beszélgetni a NASA egyik irodájában, a Goddard Space Flight Centerben ahol együtt dolgoztunk…

Jerry Bonnell: Így van, Bob és én egy irodában ültünk a Goddardnál aminek eredményként sok jó közös munka született. Az APOD lett valószínűleg a legsikeresebb. 1995-öt írtunk, amikor az internet még viszonylag új fejlemény volt. Azt gondolom az APOD abból a vágyból született, hogy mi is szerettük volna felfedezni az internet világát, valamit magunk is hozzátenni. Emellett persze mindketten szeretünk képeket nézegetni.

Magyarországon a „NASA napi képgalériája”-ként hivatkoznak a különböző médiumok az APOD-ra. Az látszik, hogy a NASA szerverén fut az oldal, de igazából mennyi köze van ehhez a szervezethez?

Robert Nemiroff: Az APOD a NASA-ban született, részben a NASA is finanszírozta. Mi úgy gondolunk a apod.nasa.gov oldalra, mint az APOD zászlóshajójára, ám valójában az APOD-nak számos tüköroldala van, és közel 20 nyelvre lefordították már. Sajnos magyar nyelvű oldal még nincsen, de ha bárki szeretne egyet elkezdeni, kérjük, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot!

Mi a munkamegosztás közöttetek?

Robert Nemiroff: Jerry és én alapvetően külön dolgozunk, a képek kiválasztását is ideértve. Én jellemzően a hét elejét viszem, Jerry pedig a végét. Vannak olyan hónapok, amikor egyáltalán nem is kommunikálunk. Máskor pedig, amikor például valamilyen konferencián találkozunk, ha együtt töltjük az időt, sokat beszélgetünk, mindenről, családról, magunkról. De még akkor sem választjuk ki az APOD képeket együtt.

Jerry Bonnell: Természetesen amikor egy irodában ütünk, szorosabban együttműködtünk, de jelenleg függetlenebb üzemmódban dolgozunk. Általában megegyezünk abban, hogy mindenki a saját elképzelése szerint szelektál és próbáljuk kikerülni az olyan helyzeteket, amikor ugyanazt választanánk.

A kezdetekben ketten vittétek a vállatokon ezt a vállalkozást. Van –e segítségetek )képek előszűrése, kiválasztása, szöveg megírása, fórum üzemeltetés, Facebook), vagy továbbra is kettőtökön nyugszik minden?

Robert Nemiroff: Jerry és én egyedül választjuk ki az APOD képeket és és magunk írjuk az összes APOD szöveget is. Ezután ezeket elküldjük a NASA oldalra. Szerencsére van számos nagyszerű önkéntesünk, akik megkapják ezeket az információkat és felteszik az APOD tüköroldalaira, ideértve az APOD közösségi oldalait is. Az Asterisk fórumot is ők kezelik. A mai napig vannak mesterképzésben tanuló diákjaim, akik segítenek megválaszolni az APOD-ot érintő kérdéseket. Oh és ne feledkezzünk meg arról, hogy most van egy csoportunk, akik magukat az APOD Barátainak nevezték el (Friends of APOD Organization), ők adománygyűjtéssel foglalkoznak.

Úgy tűnik, eltérő preferenciák szerint dönthettek egy-egy alkotásról. Időnként elképesztő, már-már tökéletes asztrofotók jelennek meg az oldalon, máskor egyszerűbb képeket, vagy akár kezdő fotósok munkáit is bemutatjátok. Az is látszik, hogy különböző feldolgozási irányokat (naturális, HDR, időnként már-már „digitális festészetnek” is betudható vonal) egyaránt felkaroltok. Mik a kiválasztás sarokpontjai? Megérzés? Esztétika? Tudományos érték? Aktualitás?

Robert Nemiroff: Természetesen csak a saját nevemben beszélhetek, Jerry helyett nem. Én olyan vagyok, mint egy nagy gyerek, amikor meglátok egy érdekes képet, felkiáltok magamban, hogy HŰHA! – és azonnal tudom, hogy az egy APOD kép lesz. Ha azt gondolom egy képről, hogy az egy nap majd bekerül egy csillagászati szakkönyvbe, akkor annak is APOD képnek kell lennie. Ha az adott kép nagyon különleges és sokat lehet belőle tanulni, akkor annak is APOD képnek kell lennie. Ha az adott kép egy új felfedezés és nagy figyelmet kap, annak is APOD képnek kell lennie. A legfontosabb, hogy az APOD archívum meghatározó tárhelye legyen a valaha készített legjobb csillagászati felvételeknek.

Jerry Bonnell: Nem egyszer olvastam, hogy az APOD archívumában található képek eklektikusak, amivel egyet tudok érteni. Azt gondolom Bob és én nagyon széles látómezőben értelmezzük és rendezzük a képeket, talán azért mert úgymond csillagászati perspektívából tekintünk rájuk, függetlenül a forrástól. Legyen az profi, amatőr, vagy egy egyszerű családi vakáción kattintgató fotós, én mindenképp úgy választok ki egy képet, hogy beszédes legyen, mondjon el egy történetet, osszon meg egy tapasztalatot. Nincsenek különösebben nagy elvárásaim, hogy milyennek kell lennie egy APOD képnek. Ám azt gondolom, hogy a csillagászati képeket a tudomány és a művészet találkozásának kell tekintenünk (a tisztánlátás végett: művészettörténészt vettem feleségül).

Az utóbbi években a feldolgozó szoftverek fejlődésével egyre gyakrabban lehet találkozni a különböző fotós oldalakon a valóságtól már elrugaszkodott, ám tagadhatatlanul gyönyörű asztrotájképekkel. Ha egyáltalán megfogható fogalom ez, mennyire tartjátok fontosnak a kiválasztás során a „hitelesség” kérdését?

Robert Nemiroff: Ez egy jó kérdés, de nincs rá egyszerű válasz. Ha két teljesen eltérő képet erővel egyesítünk, akkor azt én hamisnak tartom és nem teszem fel az APOD-ra. Ám ha az égbolt egy sorozat összegzéséből egy adott helyszínen kerül rögzítésre, aztán pedig az előteret ugyanott örökítik meg és ezeket a képeket egyesítik, az rendben van. Az sem baj, véleményem szerint, ha az emberek megváltoztatják a színeket, de én inkább azokat a képeket preferálom, ahol színek ahhoz hasonlítanak, mint amit szabad szemmel látunk, láthatunk. Illetve azokat, ahol tudományos céllal rendelnek a képhez színeket, melynek köszönhetően így komoly ismeretterjesztő, vagy oktatási értéket hordoznak.

Jerry Bonnell: Úgy gondolom, hogy sokak számára a hitelesség fogalma azon az elváráson alapul, hogy mit látnak szabad szemmel, illetve mi az, amit egy hagyományos filmes kamera könnyen rögzíthet. Ám a digitális kamerák szenzorai például sokkal érzékenyebbek. Konkrétan éjjel olyan helyzeteket örökítenek meg, ami igazából nem látható, de ettől az elkészült képek még nem lesznek kevésbé hitelesek. Amíg számomra érthető, hogyan készült, illetve hogyan lett feldolgozva a kép, egyéb tényezőket is számba vennék, amikor kiválasztom APOD-ra.

Az asztrofotózás egyre népszerűbb kikapcsolódás Magyarországon. Pár éve még csak néhány kiválasztott hobbija volt, manapság már évente több tucat új asztrofotóssal bővül a hazai mezőny. Világszinten is érezhető ennek a hobbinak a népszerűsödése? Hány kép érkezik hozzátok naponta?

Jerry Bonnell: Manapság a teleszkópok, kamerák és egyéb eszközök, melyek a magas színvonalú asztrofotók elkészítéséhez szükségesek, sokkal könnyebben elérhetők, olcsóbban megvásárolhatók, mint korábban. A saját időd rászánva, a saját kertedben dolgozva remek képeket készíthetsz, felhasználva a saját ötleteidet. Azt gondolom, hogy a könnyebb elérhetőség, megfizethetőség vonzóbbá tette ezt a tevékenységet, szerte a világban, s így ebből az APOD is profitál. A beküldők közül naponta minden tizedik kép alkalmas arra, hogy APOD kép legyen.

Robert Nemiroff: Ugyan ez kicsit megnövekedett az elmúlt évekhez képest, de összességében meglepően egyenletes maradt. Valószínűleg ez azért van, mert a pályázók tisztában vannak az APOD magas elvárásaival és ezért nem is küldenek be közepes minőségű képeket. Úgy gondolom, hogy az asztrofotózás elterjedése globális jelenség. Ezt láthatjuk abban is, hogy az elmúlt években az APOD-on megjelent képek a legkülönbözőbb országokból érkeztek.

Az APOD-nak már-már védjegye a kicsit avítt, azonban nagyon is célorientált dizájn. Mi az oka annak, hogy láthatólag tudatosan nem újítjátok meg a weboldalt?

Robert Nemiroff: Mivel az APOD dizájn funkcionális maradt, nem gondolom, hogy meg kellene változtatni. Az csak idővel, energiával járna, s mindezt inkább a képek kiválasztására és a leírások megírására szeretnénk szánni. Emellett az oldal olyan egyszerű, hogy teljesen értjük hogyan működik, így ha valami elromlik, ki tudjuk javítani. Ha mások készítették volna az oldalt és sokkal bonyolultabban működne, akkor lehet, hogy nem tudnánk korrigálni az adott problémákat.

Egy ilyen régóta tartó munkában hogy lehet fenntartani magatokban a belső érdeklődést a képek kiválasztásához, az oldal menedzseléséhez?

Robert Nemiroff: Húsz évvel a hátunk mögött, azt gondolom, már elfelejtettem, hogy is lehetne ezt abbahagyni. Teljesen része az életemnek. Talán ez nem is különleges dolog, ahogy egy bolt tulajdonosa is kinyitja az üzletét minden nap jóval hosszabb időn át, mint 20 év – ez már mindennapi rutin. A legnagyobb része igen nagy öröm, kiváltságnak éljük meg, hogy kiváló asztrofotókat kereshetünk, válogathatunk, kommentálhatunk – és mindezt nem másnak, hanem a NASA-nak. Ha nem lenne az APOD, akkor is keresném, nézném őket a neten, hisz amióta az eszemet tudom, érdekel és vonz csillagászat. Nagyszerű arra gondolni, hogy valahogyan, valamilyen úton-módon úgy alakult, hogy ha bárki bárhol készít egy csodás csillagászati képet, azt elküldi nekem!

Jerry Bonnell: Az elmúlt 20 évben az APOD igazi örömöt jelentett – átnézni az email fiókom napról napra új képekért. Úgy érzem magam, mint egy srác, aki a Föld ablakpárkányán ülhet. Egyszerűen nem gondolom, hogy ebbe valaha belefáradhatnék.

Merre tart az APOD? Éreztek magatokban energiát a következő 20 évhez is?

Robert Nemiroff: Véleményem szerint az APOD inkább egy ötlet, mint egy specifikus weboldal. Ezért még akkor is, ha Jerry vagy én holnap úgy döntenénk, hogy abbahagyjuk, biztos vagyok benne, hogy valahogy, valahol máshol akkor is megjelenne a legjobb csillagászati képek válogatása. Mindezt azért gondolom, mert a csillagászat, a világűr kémlelése, az emberi kíváncsiság, a kaland együtt jól összefogható ebben a kicsi de mégis univerzális útban, egy napi űrfotón. Ugyanakkor, ha visszalépünk a való világba, látjuk, hogy öregszünk, az APOD támogatottsága már nem olyan stabil, mint mi szeretnénk. Ezért gyakorlatilag a legbiztosabban úgy győződhetünk meg, hogy lesz még APOD holnap is, ha az oldalon “tomorrow” link nem üres.

Köszönöm a beszélgetést!

Friss publikációk
  • Távcső time-lapse
    2024-08-08
  • GRAN CANARIA – ÜDVÖZLET
    2024-03-23
  • 2022 TABLÓ
    2023-01-09
Legfrissebb projektek
  • Az Ezüst tű-galaxis
    2025-04-03
  • Jones-Emberson 1
    2025-03-12
  • Messier 81
    2025-03-03
  • Bagoly-köd
    2025-02-28
Kategóriák
  • Asztrofotók (100)
  • Hirek (95)
  • privát (6)
  • Tesztek (2)
  • Videók (22)
Tagek
150/600 Newton 200/800 Newton 300/1200 Newton 400/1821 ANT APOD Astro-Physics 206EDF Starfire asztrofotó Balatonalmádi Canon 70-200 f/2.8 L Canon EOS 600D (mod) Canon EOS 1200D (mod) Cederblad katalógus Celestron 11" RASA csillagközi por emissziós köd Explore Scientific 7.1 Fornax 52 Fornax 150 galaxis galaxishalmaz gömbhalmaz IC katalógus keskenysáv Messier katalógus Namíbia NGC katalógus nyílthalmaz Optolong L-Quad Enhance Piliscsév Planetáris köd QHY 9 QHY 247C QHY 268C QHY IC8300 reflexiós köd Sharpless katalógus SkyWatcher AZ-EQ6 SkyWatcher Esprit 100/550 SkyWatcher NEQ-6 PRO SkyWatcher Star Adventurer szupernóva maradvány ZWO ASI120MM Mini ZWO ASI533MM Pro ZWO ASI 2600MC Pro ZWO ASIAIR Plus
Lorand Fenyes
  • NYITÓLAP
  • CSILLAGÁSZATI FELVÉTELEK
    • MÉLYÉG KÉPEK
    • NAP, HOLD, BOLYGÓK
    • FELSZERELÉS
    • TÁVCSŐÉPÍTÉS BLOG
    • FAQ – TUDÁSTÁR
  • LÉGI FELVÉTELEK
  • VIDEÓK
  • EREDMÉNYEK
    • DÍJAK ÉS ELISMERÉSEK
    • HÍRADÁSOK ÉS INTERJÚK
  • UTAZÁSOK
    • NAGYVILÁG
    • ÍZELÍTŐ
  • MEGRENDELÉS
    • NYOMATOK RENDELÉSE
    • DRÓNFOTÓ KÉSZÍTÉSE
  • RÓLAM
    • BEMUTATKOZÁS
    • A CSOKALYI FÉNYES CSALÁD
    • HITÉLET
    • HÍRFOLYAM / BLOG
    • ÍRJ NEKEM!
  • ENGLISH
FL_MENU