Author Archives: Fényes Lóránd

NATIONAL GEOGRAPHIC INTERJÚ

A két hete publikált Csillagfolyam videóval kapcsolatban érdekes kérdéseket kaptam, szívesen válaszoltam meg. Örömmel osztom meg veletek.

AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN TÖRTÉNT

Huh, kicsit elmaradtam a történések feljegyzésével, ezért most ömlesztve pár dolog (félkövérrel a linkek):

Isztria emlékek: semmi művészet, de nekünk – a családnak – nagyon jó volt. Telóval és drónnal, fényképezőgépet nem is vittem.

A hét csillagászati felvétele lett a csillagháromszög asztofotóm.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a nemzetközi meteorológus közösség minden évben megünnepli a WMO Egyezmény 1950. március 23-ai hatályba lépésének évfordulóját. Ennek keretében rendeztek országos fotópályázatot „Magyarország vizei és az éghajlatváltozás” cím alatt. Ezen a pályázaton a Horgászforgó (ritkuló nádas) képem a megtisztelő harmadik helyezést érte el.

Illetve az Index Mindeközben rovatában megjelent a mai nappal a legújabb légi felvételem – örülök, hogy láttak benne fantáziát. Ennyit a nyár végéről és az őszről, jöhet a tél :).

ASTROCAMERA 2020 – DÍJ

AZ Európai Déli Obszervatórium által támogatott Astrocamera 2020 nemzetközi asztrofotós versenyen díjazott lett a Cosmic Butterfly című munkám az M27 planetáris ködről. Szép képek közé került, érdemes a győztes képeket is megnézni.

NEM VÁRT ELISMERÉS

Éjjel kaptam egy értesítést. Ebből tudtam meg, hogy az Universo Magico (spanyol ajkú) csillagászati portálon minden hónapban díjazzák azokat az asztrofotósokat, akik a megítélésük szerint világszinten is minőséget alkotnak. Írtak egy grauláló levelet, hogy 2020 februárjában a fenyeslorand.hu oldalt (pleiades.hu az angol megfelelője) ismerik el és promotálják egész hónapban. Előttem többek között JP Metsavainio, Sara Wagner, Roberto Colombari, Robert Gendler, Judy Schmidt, Terry Hancock, Adam Block voltak a kiemeltek. Semmit nem tudtam erről, de igazán szép társaságba választottak ezzel. A korábbi hasonló megtiszteltetések listája itt található.

FRISS MEGJELENÉSEK

A csillagaszat.hu hírportálon az M92-ről készült fotó a hét képe lett.

A National Geographic szerkesztőinek is elnyerte a tetszését a legutóbbi fotóm. A mai nap a címlapon a Súlyzó-köd.

IOAA 2019 INTERJÚ

2019 augusztusában Keszthelyen rendezték meg a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát. A versenyre idén 46 országból érkeztek csapatok, ami a rendezvény eddigi történetében rekordnak számít. 2013 óta ez volt az eddigi legjobb magyar szereplés a Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián; idén mindkét csapatunk minden tagja szerzett valamilyen elismerést, ez abszolút rekord. Az eseménysorozat mellett kiadott olimpiai magazinban felkértek egy interjúra, amit örömmel vállaltam el. A fenti képre kattintva olvasható.

ASTROCAMERA 2019 EREDMÉNYEK

Az évente megrendezésre kerülő AstroCamera nemzetközi asztrofotós pályázat döntős képei közé a szakmai zsűri két képem is kiválasztotta mélyég kategóriában. Ez azért nagyon megtisztelő, mert a pályázatok szerte a világból érkeztek. A díjazottak között így lehet orosz, ukrán, lengyel, brazil, francia, vagy épp chilei. És magyar is, rajtam kívül Papp András, akinek szintén jár a gratuláció.

A két díjazott kép nagyban itt tekinthető meg:
A Cepheus Oroszlánja
Szivar Galaxis

A HÉT CSILLAGÁSZATI FELVÉTELE

A Feketeszem-galaxist Edward Pigott fedezte fel 1779 márciusában, illetve Bode is észlelte ugyanazon év áprilisában. Charles Messier 1780-ban a 64-es számot adta az objektumnak híres katalógusában.

VIHAROS SZIVÁRVÁNY

Ez a kép fogadott ma, mikor hazaértem… Az index főoldalon, a Mindeközben rovatban is megjelent a fotó.

ÖRVÉNY

Annyira megörültem a hosszú felhős időszak utáni napfénynek, hogy repkedtem egy kicsit az otthonom felett. Szépek voltak a fények (és a házunk is látszik a hegytetőn :), de ami sokkal érdekesebb: mikor a kikötő felé repültem egy hatalmas örvény rajzolódott ki felülről. Én ilyet még nem láttam a Balatonon, ezért le is fotóztam. Egyébként olyan, mint egy galaxis. Persze kinek mi jut eszébe erről… Az index főoldalon, a Mindeközben rovatban is megjelent a fotó.

AHOL A MENNY ÉS A FÖLD ÖSSZEÉR

Istenkeresés és asztrofotográfia Afrikában

A debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség felkérésére egy – az eddigiektől kissé eltérő – előadást tartok május 11-án 15 órakor. Mesélek a csodálatos Afrikáról, a lenyűgöző déli égboltról, de arról az utazásról is, amit belül jártam meg ezalatt a három év alatt. Sok-sok afrikai kép, sok-sok asztrofotó és némi Biblia. 🙂 Minden debreceni érdeklődőt szeretettel látok én is és a szervezők is. Helyszín: a Debreceni Református Kollégium díszterme (Kálvin tér 16).

ÚJ MODELL ÉRKEZETT: QHY 247C

A QHYCCD-vel való, most már évekre visszanyúló együttműködés rendre lehetőséget ad, hogy új termékeket tesztelhessek, vagy használhassak. Ez nagyon örömteli lehetőség. A tegnapelőtt érkezett modell pedig külön izgalmas paraméterekkel bír, szerintem előrelépés lesz. 24 megapixeles APS-C kamera, a Nikon tükörreflexes gépeiben már nagyon jól bevált Sony IMX193 szenzorral. Csak ez teljesen csillagászati munkára fejlesztve, egyedi érzékelő bevonattal, kiváló hűtéssel és párátlanító technológiával. Az egész QHY COLDCMOS sorozatban ennek a modellnek a legjobb a zajszintje, míg a dinamika nagyon jó marad emellett. Hamarosan készül vele kép. Csak ki kell várni a megfelelő időjárást…

KIÁLLÍTÁS

A budapesti KEG Sörművház felkért egy kiállítás képanyagának biztosítására. Február 23-tól egy hónapon át megtekinthetőek a képek Budapesten, az Orlay u. 1 szám alatt. A helyszín már több művész anyagát bemutatta, elmondásuk szerint még a névválasztásuk is arra utal, hogy szervesen a Bartók Béla úti kulturális főutca elképzeléshez tartoznak.

Megnyitót nem kértem, ezért rendezvény nem lesz, de ha valaki arra jár, bátran látogassa meg a helyszínt, 26 jó minőségű nyomat várja majd.

A HÉT CSILLAGÁSZATI FELVÉTELE

A 2019. február 4-9. közötti expozíciók alapján készült képnek az ad aktualitást, hogy egy apró részlete szinte teljesen eltűnt a korábbi években készült felvételekhez hasonlítva. Ez a McNeil-köd, amelyet 2004 januárjában fedezett fel J. W. McNeil amatőrcsillagász.

AMIKOR A NAP LECÖVEKEL TIHANY FELETT

Index: “valószínűleg ezer-, ha nem tízezerszám találhatnánk az interneten olyan fotókat, amin a Tihanyi apátság látszik, napkeltében vagy naplementében vagy más hasonló környezeti kompzíciókban. Fényes Lóránd mostani drónos fotója azonban valami újat hozott: a képen ugyanis egy naposzlop jelenik meg az apátság mellett.”

AZ ÉV ASZTROFOTÓJA

A National Geographic 2018-ban is kiválasztotta a szerkesztőség szerinti legszebb asztrofotókat. Az M106 galaxis lett az év mélyég felvétele így, köszönet a megtisztelő döntésért!

SZÍV-LÉK

Újra jegesedik a Balaton és nem akármilyen lék formába gyűltek a didergő madarak ma reggel… Az Indexnek is megtetszett a kép.

• Index híradás

A HÉT CSILLAGÁSZATI FELVÉTELE

Közel van, ám mégsem tiszta a látkép… hiszen a saját galaxisunk csillagközi anyaga takarja ki a látómezőt. Ennek köszönhető a színe is: a szokásos kékes színvilág a poron keresztül megszűrve sárgás-vöröses tónust kap…

BUÉK A LEVEGŐBŐL

Ezzel az éjfélkor készült veszprémi képpel kívánok mindenkinek nagyon sikeres évet!

• Index híradás
• Veol híradás
• Szeretlek Magyarország híradás

KARÁCSONYI ÜDVÖZLET

Az oldalam minden nagyra becsült követőjének ezzel a csodálatos égi objektummal kívánok nagyon áldott ünnepeket!

A TEJÚT FELIRATOZVA

Van egy amerikai képközvetítő cég, aki pár éve megkeresett és kinn értékesíti a képeim különböző szervezeteknek. A héten kértek tőlem egy Tejút fotót feliratozva, ahol látszik, melyik objektum melyik. Érdekes lett így azonosítva, megmutatom itt is. Nyugodtan osztható, ha a logó nem kerül le róla, akkor részemről felhasználható a forrás (név, weboldal) megjelölésével itthon is. Alkalmasint nálam megvan kb 100MP-es felbontásban is.

FÉNYJÁTÉK A KÜLSŐ TÓ FELETT

Ma este sétáltunk egyet napnyugtakor. Pazar volt a naplemente… A Külső-tó a Tihanyi-félsziget egykori vulkánjának főkráterében keletkezett, erősen feltöltődött, sekély tó.

A HÉT CSILLAGÁSZATI FELVÉTELE

Az NGC 869 és 884 párosa a Perseus csillagkép híres objektuma, az őszi égbolton szabad szemmel is látható, gyönyörű csillagmező. Az Ikerhalmazt már az ókori csillagászok is feljegyezték, először Hipparkosz, a híres görög asztronómus katalogizálta, Kr. e. 130-ban…

DJI MAVIC 2 PRO

Új lakó érkezett a házhoz. Nagy előrelépés, fantasztikus képességekkel. A képek pikantériája, hogy teljesen véletlenül ugyan, de az első balatoni repülésemkor egy másik Mavic 2 Pro pont mellettem repült el – egy német család reptette épp a parton. Ezért így úgy tudtam első képeket készíteni a 2 Pro-val, hogy egy 2 Pro-t fotózom. Erre is kicsi az esély 🙂 🙂 🙂

A HÉT CSILLAGÁSZATI FELVÉTELE

A nyári-őszi égbolt egyik jelentős csillagképe a Hattyú, a Cygnus. A Tejút csillagfelhőjével gazdagon átszőtt terület számos érdekes mélyég objektumot rejt. Egyikük a Fátyol komplexumban található Pickering-háromszög. A felvétel a hét képe lett az MCSE hírportálján.

2018.04.31, 23:00 – ELVONULÓ VIHAR

Élő bejelentkezés otthonról – mármint az erkélyről is hasonlóan szép volt, de a végén kisétáltunk a gyerekekkel a ház melletti kilátóba. Egyszerre telehold, tűzijáték és az elvonuló vihar…

Ez az a kép, amit érdemes teljes felbontásban (rákattintva) megnézni.

NATIONAL GEOGRAPHIC

A Messier 106 gakaxisról készült fotóm a hónap asztrofotója lett a National Geographic oldalán. Emellett még a hét képe elismerést is elnyerte a csillagaszat.hu hírportálon.

BALATONALMÁDI – MZL – Pleiades csillagda

Az új otthonunknál még ősszel szép lassan, de elkezdtem kialakítani az új, komolyabb csillagda alapjait. Karácsony első napján lettem kész vele, mikor végre volt egy kis időm éjjel. A távcsövek a helyükön (tegnap már a pólusra állás tesztek végén fotóztam is). A képet ma reggel lőtte Tündi, miközben a beállításokat véglegesítettem. Az alap nagyon stabil lett, ki van vezetve mindkét távcsőhöz elektromosság, hálózat. A következő lépés az eltolható tető lesz.

A HÉT CSILLAGÁSZATI FELVÉTELE

A Bok-globulákat tartalmazó Pacman-köd a hét képe lett a csillagaszat.hu oldalon.

NATIONAL GEOGRAPHIC, EAPOD

2017 év januárjában két megjelenés is történt. A Perseusban található NGC 1333-ról készült mélyűr fotót a National Geographic Magyarország online felületén a hónap asztrofotójának választották a szerkesztők. A déli Tejút az égbolt grandiózus bolygóegyüttállásáról pedig az European Astronomy Picture of the Day oldalra került fel egy korábbi munkám.

FORNAX 52

Nagyon örülök az új, professzionális mechanikának. Fél évvel ezelőtt nem nagyon láttam, merre az előre, de azóta nagyon sok minden történt. Hála Istennek az új utakért. A Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítványban egy nagyszerű mecénást ismerhettem meg, a Fornax Mountssal pedig egy izgalmas együttműködés bontakozik ki. A kínai mechanikák után a Fornax 52 kicsit olyan, mint átülni egy KGST autóból egy nyugati verdába.

P9 FOTÓPÁLYÁZAT

A Huawei valóban nagyon érdekes telefont dobott a piacra nem olyan rég a Leicával való együttműködésben. Asztrofotós szemmel ismerős a technika: a kép részleteiért egy mono érzékelő felel, a színeket egy másik érzékelő rögzíti. Az LRGB kép így jóval részletesebb, mint a hagyományos RGB fotók. Ezt megerősítem, soha ilyen jó képeket nem tudtam még telefonnal készíteni, mint ezzel. Érdemes megnézni ezt a galériát. Nagyon elégedett vagyok a képek minőségével.

A fényképezőgéphez kapcsolódó fotópályázat felkeltette a figyelmem, mert a négy kategóriagyőztes Huawei Watchot nyerhetett. A versenyben résztvevő felhasználók 4 héten keresztül, 4 különböző témában tölthettek fel okostelefonnal készített fényképeket a Huawei által meghatározott hashtaggel az Instagramon lévő profiljukra. A Huawei a feltöltött fotográfiák zsűrizésére kategóriánként egy-egy ismert és elismert szakembert kért fel. Így a Leica Look – Balaton Kelemen Gábor fotográfus, a Leica-point.hu szerzője, a Monokróm fotózás – Helyi Arcok témában Stiller Ákos, a hvg.hu fotóriporter, az Éjszakai fotózás – Az éjszaka fényei kategóriában Rizsavi Tamás fotográfus, az Élettel teli színek – Vidéki színek témában Radisics Milán, természetfotó-riporter választotta ki a legjobb képet. Én mind az éjszakai fotó, mind a portré kategóriában indultam, végül az éjszaka fényei kategóriában készült kép nyerte el az első helyezést. A kép kedves emlék, Zakynthos sötét ege alatt, fenn a hegyekben, mindentől távol készítettem az északi Tejútról egy több éjszakás mozaikot. Akkor lőttem az alábbi képet a P9-el, amit végül a zsűri kiválasztott.

MCSE HÉT KÉPE: KETTEN A KENTAURBAN

Varázslatos égi kulissza előtt láthatjuk a Marsot és a Szaturnuszt: a Skorpió csillagképben. A látvány még varázslatosabb messze délről: Namíbiából.

Itthonról nézve a Tejút az éjszakai égbolton végigfutó, csillagokból és gázokból álló, halványan fénylő sávnak látszik. De nem úgy Namíbiában! Az észlelés netovábbja ez: a saját galaxisunk központjába nézhetünk bele. Mint egy távcsöves fotó egy oldalról vizsgált galaxisról, azonban mindez szabad szemmel, a teljes látómezőnkben! A Tejutat alkotó csillagok milliárdjai nagy, spirális szerkezetű korongba rendeződnek, ám ezt mi belülről és éléről, a közepe és a széle között félútról látjuk.

A Naprendszerünk ennek a csillagokból, csillagközi gázból és porból álló hatalmas képződménynek, a Tejútrendszer nevű galaxisnak a része. Az emberiség évezredeken keresztül töprengett, mi lehet az égbolton végigfutó fénylő ösvény. A Tejútrendszerben a teremtés és fejlődés legkülönbözőbb állapotaiban levő csillagait találjuk, a csillagok születéséhez alapanyagot szolgáltató hatalmas csillagközi felhőktől a fekete lyukakig. A látható tömegének a legnagyobb része csillagokból áll, ám a teljes tömegének mintegy 90%-át a láthatatlan “sötét anyag” teszi ki. A fénykép több napon át készült. Egyébként is nagyon vágytam egy ilyen nagylátószögű Tejút-fotóra, ám a Mars és a Szaturnusz közös látogatása külön élménnyel gazdagította az észlelést. A kép nagy átfedéses 6 paneles mozaik, mindegyik 50 mm-en készült. A teljes kép több, mint 280 megapixel (természetesen ide nem azt töltöttem fel, de a nyomdába pl. az megy). Az időjárás hibátlan volt, még namíbiai viszonylatban is egészen kiváló eget kaptunk a látogatásunk két hete alatt. A kis Star Adventurer mechanika megküzdött a több mint 1 kg-os ART objektívvel, ám az eredményből látszik: derekasan helytállt.

MIDNIGHT MERIDIAN MORSELS

Bob King, a Sky & Telescope szerkesztője írt egy barátságos hangvételű levelet, ahol elkérte az M7 fotót a cikkéhez. Örömmel adtam, a cikk pedig a linken olvasható.

MCSE HÉT KÉPE: TEJÚT BOLYGÓKKAL

Varázslatos égi kulissza előtt láthatjuk a Marsot és a Szaturnuszt: a Skorpió csillagképben. A látvány még varázslatosabb messze délről: Namíbiából.

Itthonról nézve a Tejút az éjszakai égbolton végigfutó, csillagokból és gázokból álló, halványan fénylő sávnak látszik. De nem úgy Namíbiában! Az észlelés netovábbja ez: a saját galaxisunk központjába nézhetünk bele. Mint egy távcsöves fotó egy oldalról vizsgált galaxisról, azonban mindez szabad szemmel, a teljes látómezőnkben! A Tejutat alkotó csillagok milliárdjai nagy, spirális szerkezetű korongba rendeződnek, ám ezt mi belülről és éléről, a közepe és a széle között félútról látjuk.

A Naprendszerünk ennek a csillagokból, csillagközi gázból és porból álló hatalmas képződménynek, a Tejútrendszer nevű galaxisnak a része. Az emberiség évezredeken keresztül töprengett, mi lehet az égbolton végigfutó fénylő ösvény. A Tejútrendszerben a teremtés és fejlődés legkülönbözőbb állapotaiban levő csillagait találjuk, a csillagok születéséhez alapanyagot szolgáltató hatalmas csillagközi felhőktől a fekete lyukakig. A látható tömegének a legnagyobb része csillagokból áll, ám a teljes tömegének mintegy 90%-át a láthatatlan “sötét anyag” teszi ki. A fénykép több napon át készült. Egyébként is nagyon vágytam egy ilyen nagylátószögű Tejút-fotóra, ám a Mars és a Szaturnusz közös látogatása külön élménnyel gazdagította az észlelést. A kép nagy átfedéses 6 paneles mozaik, mindegyik 50 mm-en készült. A teljes kép több, mint 280 megapixel (természetesen ide nem azt töltöttem fel, de a nyomdába pl. az megy). Az időjárás hibátlan volt, még namíbiai viszonylatban is egészen kiváló eget kaptunk a látogatásunk két hete alatt. A kis Star Adventurer mechanika megküzdött a több mint 1 kg-os ART objektívvel, ám az eredményből látszik: derekasan helytállt.

TEJÚT A BAKTÉRÍTŐNÉL (VNP ÍRÁSA)

A Jeep-ben türelmetlenül vártuk, hogy elfogyjon alólunk az aszfalt. Cape Town felől borongós időjárást hozott a szél, itt-ott virgákat láttunk, a távolban több helyütt eshetett az eső, és hűvös is volt. Féltünk, megázik a csomagtartóban a felszerelés és az ellátmány. A kavicsos úton kilencvennel is lehet menni a terepjáróval, ha figyel az ember, fel ne boruljon. Van egy szabály: bármi legyen is az úton, pávián, antilop, varacskos disznó, satöbbi, satufékezni életveszélyes. Pár óra múlva megérkeztünk vendéglátóinkhoz, Adele-hez és Joachimhoz az Isabis farmra. Síkságnak tűnik, a távolban hegyekkel, de a látvány csalóka: a tengerszint felett szinte 1800 méteren vagyunk. És amerre mi, északiak, keletet sejtenénk, elkezd lemenni a nap.

A miénk a ház, a vendéglátóink, meg a kevés ember, aki a környéken van, tőlünk jó messzire lakik. Nagyon kényelmes, van ivóvíz és áram – és amire nem számítottam, még mikrosütő is. Odakinn pedig nincsenek fények. Több kerítés tartja tőlünk távol a nagyobb állatokat, a kicsikre meg figyelünk, hosszúnadrág, bakancs. Helyet foglalunk a házban, és elkezdünk kipakolni az első éjszakára.

A szemnek hosszú percek kellenek, míg megszokja a sötétet, hát négyen négy felé szereljük fel a műszereinket az udvaron, hogy véletlenül se világítsunk egymás szemébe. Jani asztalt cipel, papírokat, ceruzát készít elő, rajzolni fog. Belenéztem a távcsövébe – kicsi de nagyon profi. Mi többiek az ismeretlen csillagok között keressük az égi pólust, a jó fényképhez precízió kell. Robi sok műszert pakol, csillagködöket és halmazokat jelölő katalógusszámokat mondogat, hogy ő ezeket fogja fotózni. Lóránd a hatalmas csövet cipeli és teszi a hatalmas állványra. Az első frászon túl vagyunk, a nagy távcső épségben megérkezett a csatornacsőből faragott műalkotásban. Jómagam ahhoz képest könnyű felszerelést állítok be – a fényképezőgépemet homokkal töltött konzerves doboz ellensúlyozza.

Sötétedik, és így naplemente után nagyon, nagyon mások a fények, mint otthon. És nagyon más az ég, mint otthon. Az ismert csillagképek is ismeretlenek, fordíva állnak és fordítva mozognak – szinte húsz év gyakorlattal is alig ismerem meg őket így, fejjel lefelé. A déli pólus körüli csillagok pedig, legalábbis nekem, először mutatják meg magukat teljes pompájukban. Döbbenetes, ahogy sötétedik, hogy mennyire kifényesedik a Tejút, pedig láttam már eget, amely ideálisnak tűnt. Az a szakasza a Tejútnak, amely tőlünk látszik, halványabb is, meg ott a fényszennyezés. Itt most a magasban van a galaxisunk magja, nagyon széles és nincs ám sötét: a derült égen hömpölygő Tejút ijesztően fényes, és árnyékot vet. Éjfél után feljön a fogyó Hold, és nem tudja elnyomni a Tejút pompáját. Ilyen a namíb égbolt.

A többi beszámoló a Facebook lapon érhető el.

NG.HU: A HÓNAP ASZTROFOTÓJA

Ritka látvány, amikor egy fényes kométa vonul keresztül az égen; különösen, ha egy „szélkerék” mellet halad el.

A hónap asztrofotóján, Fényes Lóránd felvételén, egy különös égi találkozónak lehetünk tanúi. Az alábbiakban olvashatjuk a kép készítésének élménybeszámolóját.

„2016. január hónapjának 16-ik napját már hónapokkal előre bejelöltem a naptáramban, ugyanis ekkor haladt át a C/2013 US 10 (Catalina)-üstökös a Göncölszekéren a Szélkerék-galaxis közvetlen közelében. Két ennyire eltérő megjelenésű objektum nagyon izgalmas páros egy fényképen. A kép bal oldalán található csóvás égi vándor a Naprendszeren belül haladt, tehát térben hozzánk közelebb esett. A jobb oldalon fénylő, spirális szerkezetű galaxis bolygónktól 7,4 megaparszek távolságban, messze a Tejútrendszeren túl található, ám innen, a Földről nézve egy látómezőn belül észlelhettük őket az említett napon.

A C/2013 US10 (Catalina)-üstököst 2013. október 31-én fedezték fel a Catalina Sky Survey keretében. A projekt célja, hogy potenciális veszélyt jelentő földközeli objektumokat, üstökösöket, kisbolygókat találjon. A felfedezés pillanatában úgy vélték, hogy egy új kisbolygóra bukkantak, de a további megfigyelések azt bizonyították, hogy üstökösről van szó. A Szélkerék-galaxist Pierre Méchain francia csillagász fedezte fel 1781. március 27-én, majd értesítette erről kollégáját, Charles Messier-t, aki katalogizálta 101-es sorszámmal. Ez volt az egyik utolsó objektum, amit Messier hozzáadott híres katalógusához.

A három panelből álló mozaik fényképhez összesen 17 óra expozíciós időt alkalmaztam, amelyből, a komplex képfeldolgozás miatt, csak áprilisra készült el a végeredmény. A felszerelésem SkyWatcher Epsrit 100/550 és Celestron 11 RASA távcsövekből, valamint QHY IC8300 és modifikált Canon EOS 1200D kamerákból állt.”

A MENNYORSZÁG LÉPCSŐJÉNÉL

Érdekes volt. Egy hagyományos asztrofotós beszélgetésnek indult a Karc FM-en, de a végén a hit kérdései is előtérbe kerültek. Ami érthető, mert látszólag nehéz összeegyeztetni a csillagászat irányában érzett tudományos alapú érdeklődést a személyes istenélménnyel. De nem lehetetlen… 🙂

NOVUM RIPORT

A Duna World csatornán futó Novum című műsor szerkesztői megkerestek, beszélgetnénk -e kicsit az asztrofotózásról. Egészen Piliscsévig kijött a stáb, nagyon kellemes órát töltöttek itt, aminek ez a rövid riport lett az eredménye.

VARÁZSLATOS VILÁGOK

Örömmel várok minden kedves érdeklődőt 2016. február 27-én szombaton, 18 órakor, a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház nagytermébe! Solymáron születtem és nőttem fel, ezért nyilván kiemleten kedves nekem ez a község. Mikor megkaptam a felkérést a kiállításra és előadásra, egy percig sem volt kétség, hogy megyek. Hívok mindenkit, aki még nem hallotta a namíbiai élménybeszámolók valamelyik korábbi verzióját. A kiállítás az elmúlt két évben készült fotókkal frissített változat!

INTERJÚK

Az elmúlt napokban az APOD megjelenést követően több kisebb-nagyobb beszélgetésre nyílt lehetőség. A Kossuth Rádió Közelről című műsorában hosszan és mélyebben, a Civil Rádió élő kapcsolásán inkább csak röviden beszélgettünk az asztrofotózásról. A vs.hu videóriportja szintén az üstökös apropóján készült. A Duna TV forgatása pedig hamarosan feltöltésre kerül.

APOD: BIG DIPPER, DEEP SKY

A Nagygöncön áthaladó üstökösről készült fénykép a nap képe lett a NASA szerverein működő Astronomy Picture of the Day válogatáson. Az Index így ír erről . Ugyan az megtisztelő túlzás, hogy rendszeresen jelenik meg az APODon képem, de ennek az ötödik – a naptárral együtt hatodik – megjelenésnek most örülök. Mert nem külföldi, nagy befektetéses, utazós fotó, hanem egyszerű felszereléssel, itthon készült, csak a kertből. Még a régi feeling is megvolt fotózás közben, hiszen nem lehet távolról vezérelni ezt a kis mechanikát, kinn voltam az ég alatt pirkadatig. Közben binokulároztam a nagy hidegben. Szép emlék marad maga az éjszaka is.

STAR ADVENTURER

Végre van egy mobil cucc is, amivel pillanatok alatt ki lehet települni (mondjuk a Pilis-tetőre) ha itt nagy a köd… Hamarosan töltöm az első képet vele.

APOD INTERJÚ

APOD – Astronomy Picture Of The Day. A mára hatalmas népszerűségnek örvendő projektet 20 évvel ezelőtt álmodta meg a NASA kutatója: Dr. Jerry Bonnell és Dr. Robert Nemiroff. Innen kezdve kis túlzással bolygónk csillagász közösségének nagy része követi a NASA szerverein üzemelő oldalt. A magyar idő szerint minden reggel 06.00-kor publikált nap csillagászati felvétele világszerte hatalmas figyelmet generál. Magyarországon a vezető hírportálok mellett az állami televízió és a rádióállomások is foglalkoznak a nap képével, különösen ha magyar asztrofotós készítette. Azonban a kiemelt figyelem nem csak megbecsülést eredményezhet. Az elmúlt hónapokban parázs diskurzus alakult ki a Leonidák levelezőlistán a kiválasztással, a képek értékével, a tömegkultúra és a tudományos irányok összeütközésével kapcsolatban. Annyi feltételezés hangzott el, hogy a legokosabbnak az tűnt, ha magukat az érintetteket kérdezem meg arról, mi motiválja őket, mi alapján dolgoznak, egyáltalán: hogy működik a legnépszerűbb asztrofotós oldal a világon… Hisz mindenki ismeri a munkájukat, de igazából nagyon kevesen ismerik a mögötte álló két embert.

Az alábbi interjú 2015 decemberének elején készült. Megkeresésemre nagy örömmel, igazán nyitottan és könnyed hangvételben reagált mindkét szerkesztő.

NATIONAL GEOGRAPHIC

A National Geographic szerkesztőségének megtisztelő döntése alapján a Szív-köd fotója 2015 legjobb mélyég felvétele lett. 

PILIS TETŐ

Sajnos hazánkra jellemző, hogy az őszi-téli időszakban rendszeresen köd száll le az egész országra, amiből csak hazánk igen magas csúcsai emelkednek ki. Ezt az időjárási helyzetet a szakirodalom hideg légpárnaként emlegeti, ami a Kárpát-medence egyik téli jellemzője. Kialakulásában döntő szerepe van a medencefekvésnek: a Kárpátok és az Alpok vonulatai között egy nyugodt, anticiklonális helyzetben a mélyebben fekvő területeken könnyen meg tud rekedni a hideg, nyirkos, ködös levegő. Ilyenkor, az országban hideg az idő és összefüggő ködfelhő szürkíti el az eget. Pedig a köd felett ragyogóan tiszta égbolt várna minket! Nagyon frusztráló, hogy akár hetekig tiszta, felhőmentes ég lenne felettünk, csak épp a ködtől nem látjuk. Ráadásul számomra ez kézzelfogható közelségben van. A piliscsévi kertem csupán 190 méteres “magasságban” fekszik, míg a légvonalban tőlem mindössze két és fél kilométerre magasodó Pilis-tető 756 méteren tör az ég felé. Érdemes megnézni a ma naplementekor készült videót, mit jelent ez a gyakorlatban.

Ez volt jellemző a múlt hétre is. Végső elkeseredésemben felvettem a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt-vel. Alapos bemutatkozó levelet és ehhez csatolt kérelmet írtam a helyzettel kapcsolatban. Pár éve már próbálkoztam, de akkor nem kaptam a lezárt területre belépési engedélyt. Azonban idén nagyszerűen, igazán támogatóan állt a terület fenntartója a megkeresésemhez. Jövő héttől egy mobil felszereléssel ezekben a ködös napokban fel tudok menni a tetőre, a korábbi rakétabázisra és egészen kiemelkedő adottságokkal tudok majd mélyűr felvételeket készíteni. Gondoljátok meg: mikor a ködpárna teljesen elfedi az ország fényszennyezését, enyhe túlzással az ipari forradalom előtti sötét éghez hasonló látványban lehet részem. Ezért örömmel fogadtam el a Parkerdő feltételeit, illetve adom oda a képeket promóciós célból. Remélem jövő héten már át tudom venni a kulcsot! 🙂 Addig egy ma reggeli napkelte:

AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA 2015

A 2014-es eredményes szereplést követően újra indultam csillagászati mélyég felvétellel az idei Az Év Természetfotósa pályázaton. A Szív-ködről készült fotó bekerült a legjobb fotók közé, köszönet a zsűrinek a megtisztelő döntéséért. Az Év Természetfotósa kiállítás november 3-án nyitott a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a pályázaton döntőbe jutott 102 legjobb fotó tekinthető meg. A kép nagy felbontásban itt tekinthető meg.

A Földgömb – A Rozetta-köd

Francsics László és Sánta Gábor minden hónapban kiválasztanak egy magyar asztrofotót és alapos cikket írnak a témáról a népszerű A Földgömb magazin lapjain. Ebben a hónapban a Rozetta-köd fotójára esett a választásuk. A lap megrendelhető a linkre kattintva. A kép nagy felbontásban itt tekinthető meg.

FACEBOOK 1999?

1999? 🙂 A 2000-ik lájkolónak küldök egy dedikált posztert, választhat bármelyik kép közül a weblapról. Csak kérném, hogy küldje el a postázási címét és a választását.
Egyébként pedig igazán örömteli, hogy ennyi ember gondolja érdekesnek ezt az asztrofotós lapot, követvén a bejegyzéseket. Köszönet az érdeklődésért…

Félbehagyott Fotók – Az Orion-köd

Az asztrofotózás időigényes és energiaigényes hobbi. Számos esetben fordul elő, hogy hosszú tervezést követően nekiállok egy fényképnek, de a körülmények, a lehetőségek meghiúsítják annak befejezését. Ezek a félkész képek azonban annyi időt, munkát raboltak el, hogy sajnálnám teljesen a szemeteskosárba hajítani őket. Ha nem is a kész projektek között, de időnként ebben a blogban megosztok egyet-egyet közülük. Az első a híres Orion-köd félkész képe lenne. Maga az objektum az északi égbolt legfényesebb ködössége, a téli egünk emblematikus objektuma. Annyira fényes, hogy szabad szemmel ködfoltként nagyon is jól látható! A Vadász kardjában levő Théta Orionis nevű csillagot öleli körül. Egyszerű binokulárral pedig fantasztikusan bomlik szerkezetére. A valóságban a Messier 42 és Messier 43 halvány ködök hatalmas tengerének legfényesebb része. Az M42 a legnagyszerűbb példa az ionizált hidrogén tartományokra, amely gyakran az olyan forró, fiatal csillagokat veszi körül, mint a Théta Orionis többszörös rendszer. Ennek a többszörös rendszernek a négy legfényesebb csillaga alkotja a Trapéziumot. Az Orion-köd centrális részének kora kb 30 000 év, a fénylő gázfelhő távolsága nagyjából 1 000 fényév. A ködben és szomszédságában több, mint ötszáz ismert változócsillag található. Ezen a képen a mono L réteg készült el részben (az sem teljesen), a színeket már nem volt lehetőségem hozzá fotózni. Sajnos Piliscséven új közvilágítást alakítottak ki, szűrőtlen fotózást már nem tudok végezni. Ehhez az objektumhoz pedig az RGB színvilág illene. Ezért megosztom így, félkészen, fekete-fehérben.

Megújult a QHYCCD weboldala

Egy évvel ezelőtt még épp nagy izgalomban voltam, mert a neves CCD kamera gyártóval épp sikerült megállapodni egy remek együttműködésben. Tesztelés és jó képek készítése fejében egy nagyon szép kis csomag érkezett (IC8300-as kamera, szűrőváltó, szűrők, vezető kamera). A rendszer beüzemelése nem ment könnyen, mert a kamera sok szempontból kiforratlan volt még. Én lehettem az első asztrofotós, aki dolgozhatott ezzel az új készülékkel. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok hibát sikerült kiszúrni és visszajelezni ezekről a kínaiaknak. Ezen visszajelzések alapján mind a szoftveres, mind a hardveres javításokat megtették, a kamera pedig nemrég piacra került. Nagy élmény volt benne lenni ebben a munkában. Mivel én is megkaptam mind a szoftveres, mind a hardveres javításokat, most egy olyan kamerával dolgozhatok, ami kicsit “saját”. Az új termék(ek) debütálásával a gyártó oldala is megújult. Érdemes megnézni, sok érdekesség jött ki a napokban.

Csillagászat.hu – a hét képe

A halvány emissziós ködösség a Cepheus és a Lacerta határán található Sh2-132 jelzésű objektum a hét csillagászati felvétele lett a csillagaszat.hu hírportálon. A képhez készült cikkben kifejezetten érdekes információkat osztanak meg a Sharpless katalógusokról, érdemes elolvasni. Emellett a Meteorban a hónap asztrofotójaként is szerepel.

Az asztrofotográfia, mint kortünet

Francsics Laci már megszokott asztrofotós évértékelője meghallgatható és megnézhető. Elhangzott az MCSE tarjáni táborában.

Hajdúnánás

Az utóbbi időben viszonylag sok helyre hívtak előadást tartani, amit rendszerint örömmel vállalok el. Jártam már csillagvizsgálóban és városi könyvtárban, a Kutatók Éjszakáján és asztrofotós rendezvényeken. De a legjobb élményem most történt. A hajdúnánási általános iskola aulája tele volt érdeklődő gyerekekkel. Nagyon jó hangulatú, játékos, kicsit versenyzős időt töltöttünk el együtt. Köszönet az MCSE-nek a játékban felhasznált ajándéktárgyakért. 🙂